Az oltás egy olyan vakcina bevezetése az emberi testbe, amely mesterséges immunitást teremt egy adott betegséggel szemben. A világra született gyermek az anya méhlepényén keresztül szerzett immunitással rendelkezik, de idővel a védelme gyengül. Az oltás elősegíti az antitestek termelését, amelyek segítenek megvédeni a gyermek testét a betegségektől.
Az oltás során a legyengült mikroorganizmusok, baktériumok vagy vírusok mesterségesen kerülnek a gyermek testébe. Ugyanakkor megkezdődik az antitestek termelődése, mivel a test parancsot kapott a felmerülő fenyegetésről, amelyet azonnal meg kell szüntetni. Mivel az immunrendszer reagál az idegen szervezetekre, készen áll a második válaszra, ha a vírus újra megpróbálja áttörni a védekezést. Az oltás nem ajánlott abban az időszakban, amikor a gyermek immunitása meggyengült: megfázás vagy bármilyen más fertőzés, a korábbi oltások okozta allergiás reakció, a gyermek óvodába vagy iskolába való felvétele (stresszes helyzet). Van egy speciális oltási ütemterv a gyermekek számára. A gyermekorvos feladata, hogy a csecsemőket életkoruknak megfelelően oltásra irányítsa. Sajnos sok szülő fél attól, hogy beoltja gyermekét. Ez annak köszönhető, hogy a média gyakran beszámol az oltás mellékhatásairól. De nemcsak az oltások, hanem a gyógyszerek is különféle reakciókat okozhatnak. És a gyerekek nem nélkülözhetik sok kötelező oltást. Például szamárköhögés, gyermekbénulás, tuberkulózis, hepatitis, diftéria, kanyaró, tetanusz, a hazai és külföldi termelésű oltás ellen, nem kell kétségbe vonni egyik vagy másik hatástalanságát. Mindkettő megfelel a WHO követelményeinek, és megvédi a gyermeket a betegségektől. Az oltás után a gyermeknek enyhe láza, duzzanata vagy bőrpírja lehet az injekció beadásának helyén, és ronthatja az általános állapotot. Ebben az esetben a mellékhatásnak 3 napon belül el kell múlnia. A kanyaró, a rubeola és a mumpsz elleni oltást követően 5-14 napon belül komplikációk jelentkezhetnek. Ha a hőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, ajánlott orvoshoz fordulni.
