Egyéves életkorában a gyermek fiziológiai és pszichológiai jellemzőkkel rendelkezik. Ez az átmenet a csecsemőkortól a gyermekkorig. Ebben a korban a beszéd és a viselkedési vonal aktívan kezd kialakulni.
Az életévben a gyermek beszéde még mindig nem eléggé fejlett, azonban néhány szót és nagyszámú magánhangzó hangját már egyértelműen hallani lehet. Ekkor a gyermeknek élénk képeket és tárgyakat kell látnia. A gyermek két évhez közelebb kezd igéket beszélni, egyszerű mondatokat fogalmaz meg.
Az életévben a gyermek gyakrabban szeszélyes és sír, nyugtalanná válik. A gyermek fejlődése bizonyos ugrásokban történik. A készségeket és az ismereteket nem fokozatosan, hanem egy bizonyos pillanatban szerzi meg, amely után egy szünet következik.
A dührohamok időszakában a gyereket nem szabad túl sokat szidni, fontos számára a figyelem és a gondoskodás. Egy év alatt a gyermek utánozni kezdi a felnőttet és mindent felfedez. A gyermek érzelmi világa gazdagabbá válik. Most nemcsak sírással, hanem már tudatos mosollyal is kifejezheti érzelmeit, olyan érzelmek is megjelennek, mint a meglepetés és a szomorúság. Már jól ismeri a sajátját és a többieket.
Ezenkívül a gyermek elkezd karaktert formálni, előfordulhatnak agressziókitörések és más érzelmi megnyilvánulások. Egyéves korára a gyermeknek már önállóan kell járnia, vagy legalább kézen fogva. A gyerek nyugodtabb a mozgásokban, mozgékony, igyekszik megismerni a testét, nehéz neki egy helyen ülni. Ez idő alatt a gyerekek tárgyakat mozgatnak és tanulmányozzák őket.
