Maga a "válság" szó görögül "break" -nek fordítódik, egyfajta nehéz átmeneti helyzetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy társadalmi értelemben a válság mindig negatív jelenség. Válság idején nemcsak a régi társadalmi (politikai, gazdasági) rendszer tönkremegy, hanem új megoldások és a fejlődés módjai is megnyílnak.
A válság főbb jellemzői
Bármely válsághelyzetnek vannak bizonyos jellemzői. Először is ez a társadalom kifejezett reakciója. A válság okozta változások némelyike váratlan, ezért a társadalom nincs felkészülve ezekre. Ezért a reaktivitás. Ha a válság elég mély és jelentős változásokat von maga után, annak kialakulása általában szakaszosan történik. Ez annak köszönhető, hogy a válság a társadalom különböző funkcióinak különböző időpontokban érkezik. Ugyanakkor a válságból való kiút nem mindig jelenti a végét, bizonyos jelenségek periodikusan megismétlődhetnek, feltárva ezzel azokat az elemeket, amelyek a válságfejlődés előző szakaszában befejezetlenek maradtak, meggyengültek.
A válság problémája abban rejlik, hogy a jelenség által a társadalom előtt felállított feladatok általában kizárhatják egymást. Ha késik az ilyen problémák megoldásának keresése, a válság súlyosbodhat. Minden válság elsősorban pusztulás. Sőt, minél globálisabb a válság, annál súlyosabb következményekkel járnak ezek a pusztítások. Még azok a struktúrák és társadalmi intézmények is, amelyek létfontosságúak a társadalom fejlődése szempontjából, deformációkon, sőt teljes pusztuláson mentek keresztül. Ez általában a rendszer normális működésének biztosításához szükséges alapvető erőforrások hiánya miatt következik be.
Ennek ellenére a válságnak nemcsak pusztító, hanem konstruktív kezdete is van. Ennek eredményeként a válságot arra hívják fel, hogy megtalálják azokat a tényezőket, amelyek akadályozzák a társadalom stabil fejlődését, és meghatározzák a jövő feladatait. Ezenkívül bármit is mondhatunk, egyetlen társadalom, egyetlen szerkezet sem alakul ki válságok nélkül. Ezért ez a jelenség egészen természetes.
A válságból való kilépés módjai
A válság során egyfajta természetes szelekció zajlik, amely lehetővé teszi bizonyos társadalmi struktúrák korrigálását vagy újjáépítését, ugyanakkor megőrzi a társadalom lényegét. Három lehetőség van a válság leküzdésére. Az első a rendszer felbomlása. Sajnos a válság következtében a társadalom elpusztulhat. Elvesztődik az önmagának reprodukálására való képesség. Franciaország a rendszer ilyen „halála” előtt állt a 18. századi nagy francia forradalom idején.
A második lehetőség a reform. Ez a válság által okozott problémák megoldásának lágyabb módja, mivel a társadalom genotípusát fokozatosan, drasztikus változások nélkül építik fel. A harmadik lehetőség a forradalom. A válság forradalmi kiútja az egyik államból a másikba történő éles ugrás, amely elég katasztrofális lehet, így a társadalom jelentős veszteségeket szenvedhet el.
