Gyakran hallom olyan barátoktól, akiknek általános iskolai és serdülőkori gyermekeik vannak: "Nem fogsz kommunikálni Vassával, Koljaval, Natasával, mert nem szeretem őket!", "Tiltom, hogy kommunikálj ezzel és azzal!" Nem szabad ezt mondani? Ebben az esetben felnőtteknek van igazunk?
Azt hiszem, nem. Amikor gyermekünk kommunikációja a szomszéd huligán Petyával nem kívánatos számunkra, a legegyszerűbb dolog, amit tehetünk, hogy elnyomjuk a rügyben való kommunikációt, egyszerűen megtiltjuk, engedetlenséggel megfélemlítjük fizikai büntetéssel, készpénzfosztással vagy valami mással. Tehát valóban a legkönnyebb rabszolgaként felfognunk gyermekeinket, akik kétségtelenül teljesítik akaratunkat? Ha egy zsarnoki anya vagy apa végtelenül elnyomja a gyermek törekvéseit, személyes vágyait, kritizálja saját véleményét, akkor ennek eredményeként egy ilyen lebuktatott utódból minden szempontból gyenge akaratú lény nő ki, az úgynevezett "mama" fia vagy lánya - „melegházi növény”, lebegve az áramlásban, bízva abban, hogy egyáltalán nincs szavazati joga.
Természetesen egyetértek abban, hogy a szülői tekintély nagyon fontos a nevelésben, de a tekintély nem ugyanaz. - A döntéseimet nem vitatják meg, mert én úgy döntöttem! - a legegyszerűbb ezt mondani, ecsetelni, főleg, ha nem akarja pazarolni értékes idejét mindenféle beszélgetésre gyermekeivel. Ez alapvetően helytelen! Bármelyik döntésednek 100% -ban indokoltnak kell lennie, ha így döntött, akkor kérem, magyarázza el, miért kell a kommunikáció tiltása helyett beszélnie a fiával vagy lányával, csak üljön le és beszéljen.
Kezdődnie kell azzal a ténnyel, hogy maga nem szereti a zaklatót, Petyát, de viselkedésének modora, szókincse és így tovább mondja el a gyermeknek, hogy mi nem felel meg pontosan a választott barátjában. Mondd, hogy nagyon aggódsz amiatt, hogy a fiad lemásolja Petya, Vasya vagy Sasha viselkedését és szokásait. Magyarázza el gyermekének, miért ne viselkedhetne így.
Építsd nyugodtan a beszélgetést, abszolút anélkül, hogy felemelnéd a hangod, de fő gondolatodnak kitartónak kell lennie. Tudja meg, hogy gyermeke pontosan mit szeret egy új barátnál, esetleg a tekintélye a társak között, egy idősebb kor, vagy a gyermeke csak védettnek érzi magát társaságában, és ettől nagyon kényelmes.
Nagyon világosan magyarázza el álláspontját a fiának, de semmiképpen ne tiltsa meg a kommunikációt, a gyermeknek saját véleménye legyen, ne felejtse el, hogy mindenekelőtt személy. És még egy dolog, mielőtt egy olyan fiút vagy lányt hibáztatna, aki véleménye szerint alkalmatlan a gyermekével való barátságra, minden halandó bűne miatt, gondoljon bele, mivel gyermeke annyira vonzódik hozzá, talán a negatív tulajdonságok mellett jellegéből fakad, ráadásul rengeteg pozitív szempont lehet a viselkedésben, amely egyszerűen elkerülte a látókörét.
Ostrovszkij elmondta: "A lepkeként csapkodó ítéleteknél nem érintheti csak a tárgyak felületét." Az esetleges konfliktusok megoldásának e mondatának egyszerűen a kulcsszóvá kell válnia.
