Sok, bizonyos életkorú gyermeknek vannak bálványai, akiknek munkája lelkesen érdekli őket. Mindenben utánozhatják. Ez általában serdülőkorban történik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy ebben az időszakban nagyon fontos, hogy a gyermekek egy bizonyos embercsoportba tartozzanak. A kommunikáció válik a fő értékké.
Ebben az esetben a szülők különböző módon cselekedhetnek. Valaki nem figyel a gyermekei hobbijaira. Valaki nevet és viccelődik. Egyes szülők támogatják gyermekeiket hobbijaikban, mások pedig erőszakosan tiltakoznak. A szülői magatartás egyes vonalai végül konfliktusokhoz, bizalomvesztéshez vezetnek a gyermekek részéről.
Ha a szülők nem veszik komolyan a gyermek hobbijait, vagy kategorikusan megtiltják a hobbik minden megnyilvánulását, a szülők mintegy rontják a tinédzsert ilyen magatartással, és nem ismerik el, hogy joga van megválasztani az érdekeiket. Természetesen a tinédzsertől semmi pozitívra nem kell számítani. Végül is ebben a korban válik a gyermek olyan emberré, akinek saját véleménye van bármilyen kérdésben, kialakul világnézete, saját társadalmi köre. És ezt a vágyat nem lehet tiszteletben tartani.
De lehetetlen nem is észrevenni a hobbikat és úgy tenni, mintha ez egyáltalán nem jelent semmit. Végül is néhány hobbi valóban veszélyes lehet magára a gyermekre vagy a körülötte élőkre nézve. Gondosan figyelemmel kell kísérni, hogy egy ártatlan szenvedély valamiért vagy valakiért fanatizmusba és mániává válik-e. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy szakemberekkel kell kapcsolatba lépnie, mivel nehéz lesz önmagában megbirkózni egy ilyen problémával.
A szülőknek bizalmi kapcsolatot kell fenntartaniuk a gyermekkel, őszintén érdekelniük kell minden új dolgot, ami az életében történik. Megkérdőjelezni, de nem tolakodóan és nem kihallgatás követelése formájában. Ha fennmaradnak a jó kapcsolatok, akkor a serdülőkort, annak minden hobbijával és egyensúlytalanságával együtt, a család sikeresen felülkerekedik anélkül, hogy elveszítené idegeit, kölcsönös szeretetét és tiszteletét.
Leggyakrabban a gyermek fanatikus érdekei mennek végig a serdülőkorral. És ez egészen logikus: az önrendelkezés és az önmegvalósítás kerül előtérbe. A csoporthoz tartozás háttérbe szorul. A legfontosabb dolog, amit a legnehezebb időszakokban megkövetelnek a szülőktől, hogy nyugodt maradjon minden helyzetben, és támogassa gyermekét. Ekkor minden baj és nézeteltérés elmúlik, csak okot hagyva a mosolyot okozó emlékekre.
