A család megalapozza a személyiséget, itt tanulja meg a gyermek másokkal való interakciót, elnyeli a társadalmi normákat és szabályokat. A jövőben új jelentős társadalmi csoportok jelennek meg, de azok az alapok, amelyeket a gyermek a családban kapott, egész jövőbeli életére kihat.
A személyiség azonosítása
A pszichológiában elkülönül az egyén, a személyiség és az egyéniség fogalma. Ennek a besorolásnak az alapítója A. N. Leontiev. Elmélete szerint a személyiség a társadalmi kapcsolatok és a tudatos emberi tevékenység tárgya. Ebből következik, hogy a személyiség kialakulása a társadalmi környezeten kívül lehetetlen.
Családi befolyás
A család intézményének tulajdonítják a fő szerepet a személyiség kialakításában, mert ő az első társadalmi csoport, akivel a gyermek találkozik. Itt kapja meg a gyermek az első ötleteket a világról és a társadalomról, amely minden későbbi emberi fejlődés alapja. A család befolyásának fontosságát növeli a csoport tagjainak erős érzelmi és társadalmi függősége egymástól, valamint az expozíció időtartama; e mutatók szerint egyetlen más szocializációs intézmény sem versenyezhet család.
A család határozza meg a személyiség alapvető struktúráit: a más emberekkel való kapcsolatok stílusát, amelyet szülei viselkedésének megfigyelésével kap. A szülők személyes példájának van a legnagyobb hatása, nem pedig szemrehányásokra és intésekre. A felnőttekkel való interakció révén a gyermek megkapja az első ötleteket önmagáról, ezért olyan fontos a figyelem és a gondoskodás. A szülői szeretet hiánya a jövőben komplexusokhoz vezethet. Ezenkívül a gyermek a családban elképzelést képez magáról a női vagy férfi nem képviselőjeként, megtanulja viselkedését ezeknek az elképzeléseknek megfelelően beállítani. Kialakulnak az erkölcsi értékek, a gyermek megtanulja, mi a "jó" és a "rossz". A szülőkkel folytatott kommunikációnak köszönhetően a gyermek élet értelmeit, valamint törekvéseit és ideáljait alkotja, kapcsolatérzetet kap generációk között, megtanulja önmagát egy csoport részeként érzékelni, ezáltal kialakítva az összetartozás érzetét.
De a legfontosabb elsajátítás az, hogy a gyermek megtanuljon kommunikálni. Nézetei és attitűdjei alapján kialakítja a kommunikációs stílust, megtanul kommunikálni a körülötte lévő emberekkel. Itt nagy jelentősége van a felnőttek támogatásának, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek ne elszigetelődjön kudarcaiban, hanem új kísérleteket tegyen.
A családnak azonban nem lesz meghatározó befolyása az ember egész életében. A pszichológiában általánosan elfogadott tény, hogy az iskolába való felvételkor a szocializáció új intézménye jelenik meg a gyermek életében. Most az iskola tanárának és társainak lesz nagy hatása. A későbbi életben új jelentős társadalmi csoportok jelennek meg, azonban 7 éves korára a gyermek már lefektette a személyiség alapjait, ami azt jelenti, hogy csak a viselkedés korrekciója hajtható végre tovább, tehát a befolyás erejének megfelelően és befolyásolja, a család a fő a személyiség fejlődésében.
