Sok szülő nehezen fogadja el azt a tényt, hogy a gyerekek nem azért jönnek ebbe a világba, hogy valakik reményeit igazolják, és szüleik ideális életét éljék. Gyakran a szülői törekvések nem teszik lehetővé a gyermek megnyílását és önmagává válását, ezáltal szabad és független személyiséget ölt meg benne.
Egyes családokban a gyermeknek még nem volt ideje megszületni, mivel a szülők már elkészítették életének részletes tervét: melyik óvodába fog járni, milyen könyveket fog szeretni, mit fog érdekelni, melyik iskolában fog tanulni, melyik egyetemen érettségizik, hol fog dolgozni, mikor és kivel házasodik össze stb.
A gyermekek életével kapcsolatos ilyen napóleoni tervek eredete maguknak a szülőknek a gyermekkorában rejlik. Egyszer anyám balerinává akart válni, „passaival” elnyerni a közönség szívét, és fellépni a világ legjobb színpadain. Apu pedig egyszer arról álmodozott, hogy nagyszerű futballistává váljon, akiért a világ legjobb csapatai versenyeznek. De valami elromlott, és ezek az álmok be nem teljesültek. Szülőkké válva ezek az emberek a gyermekek által próbálják megvalósítatlan álmaikat megvalósítani.
Mikor akadályozzák a szülők ambíciói gyermekeik életét?
Minden szülő feltételesen 3 kategóriába sorolható:
- Azok a szülők, akik teljes szabadságot adnak a gyermeknek a hobbik megválasztásában. Ilyen szülőkkel a gyerekek csak olyan körökben és szekciókban foglalkoznak, amelyek nagyon tetszenek nekik. Ugyanakkor a szülők nem ellenőrzik látogatásukat. Ha a gyermek úgy dönt, hogy abbahagyja valamelyik kör vagy részleg látogatását, nem ragaszkodik az órák folytatásához. A teljes szabadság természetesen jó. De a gyerekek gyermekek, inkonzitás jellemzi őket. Még tanulják az önkontrollt és az önfegyelmet. Ezért fontos megtanítani őket a nehézségek leküzdésére, amelyek mindig is lesznek, függetlenül a tevékenység típusától. Például megegyezhet a gyermekkel abban, hogy minden új tagozaton vagy körön legalább 6 hónapig részt vesz.
- Azok a szülők, akik megpróbálják gyermeküknek maximális fejlődési lehetőségeket biztosítani. Ezek a szülők mindenféle körökbe és szekciókba viszik gyermekeiket, teljesen megrakják a gyermeket, és nem hagynak neki egy perc szabadidőt sem. A gyermek számára létfontosságú, hogy játsszon, szórakozzon és néha gondtalan legyen. Voltak esetek, amikor a túlzott stressz miatt a gyerekek dadogni kezdtek, visszahúzódtak magukba, és néha problémákat tapasztaltak az idegrendszerrel kapcsolatban.
- A szülők olyan gyermeken keresztül élnek, amelyet nem maguk éltek. A felnőttek ezen kategóriája meg sem próbálja figyelembe venni gyermekeik vágyait, törekvéseit és hajlamait. Ha egy anya gyermekként hegedülni akart, akkor gyermekének ezt kell tennie. Még akkor is, ha nincs hallása. Ha apa nem lett mérnök, akkor a fiának mindenképpen meg kell. Még akkor is, ha egyáltalán nem barátságos a matematikával és a fizikával.
Az ilyen szülők anélkül, hogy észrevennék, korlátozzák gyermekeik fejlődését. Egy gyermeknek sikerülhet a rajzolás és sikeres tervezővé válhat, ehelyett gyűlölt mérleget játszik. A fiú sikeres fotós lehet, és ehelyett közgazdásznak tanul, miközben rájön, hogy ebben a szakmában egy napig sem fog dolgozni.
A szülői nyomás következményei
Nem minden gyermek születésétől fogva céltudatos. Néhány embernek nagyon szüksége van egy rúgásra és támogatásra. De ugyanakkor mindig meg kell hallgatni a gyermek érdekeit és hajlamait.
A gyermekre nyomást gyakorló szülők gyakran nem is gondolnak a lehetséges negatív következményekre. A sokáig nyomás alatt álló óvodások gyakran nyafognak, idegesek és visszahúzódnak. Van, akinek enurézise és dadogása van.
A fiatalabb iskolás gyermekek gyakran apátiává, letargiává válnak, sokat megbetegszenek, és már nem érdeklődnek tanulmányaik iránt.
Serdülő gyermekeknél gyakran figyelnek tiltakozó reakciókat, amikor a gyermek kihagyja az órákat és az iskolát, elpattan, lázad. Néhány serdülő a dohányzás, valamint az alkohol és pszichoaktív szerek használatának rabjává válik.
Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek nem a szüleik meghosszabbítása, hanem független egyének. A szülők feladata pedig, hogy segítsék gyermeküket megnyílni és önmagává válni, és ne az ő sikeresebb példánya.
