Sok szülőt aggasztják a kérdések: hogyan lehet kapcsolatot kialakítani egy gyerekkel, hogyan ne kövessünk el olyan hibákat, amelyek komoly problémákká válhatnak? A gyermekpszichológia megértése segít jó kapcsolatot kialakítani a gyermekkel, és megakadályozza a serdülőkkel és felnőttekkel való kommunikáció nehézségeit.
Utasítás
1. lépés
Figyeljen gyermekére! Természetesen nekünk, felnőtteknek annyi szükséges és fontos dolgunk van. De ne hozza a helyzetet odáig, hogy nincs ideje a gyermeknek. Ez nagyon negatívan befolyásolja a gyermek pszichéjét. A negatív érzelmek lerakódnak a tudatalattiban, és a jövőben mindenképpen emlékeztetni fogják önmagukat.
2. lépés
Bizalom. A gyermek folyamatosan hallja: "nem", "csendesebb!", "Lassíts!" Miért? Mert túl kicsi és nem sokat ért. És így programozzuk az életét: "ne higgyen a világnak, ne éljen a legteljesebb mértékben". Milyen gyakran mondjuk a következő kifejezést: "Ne zavarjon, én magam fogom megtenni." De ez egy rejtett, programozó üzenet is: „Kétlem önt!”. Jobb azt mondani: "Hiszek neked, meg vagyok győződve arról, hogy tudsz." Tisztelettel és bizalommal bánjon gyermekével. Segítsen neki megtanulni valamit, elsajátítani valamit, megismerni a világot.
3. lépés
Függetlenség. Az anyák panaszkodnak: a gyerekek minden időnket igénybe veszik. Miért? Mivel sok szülő ellenőrzi gyermeke minden lépését, mindenbe beleavatkozik. Jobb, ha nem zavarja a gyermekét. Lelkesen van elfoglalva valamivel, érdekes és fontos számára! Emlékezzen az érzéseire, amikor elszakad egy érdekes és fontos üzlettől. Adj tehát neki több szabadságot. Ez jó neki, és van ideje pihenni.
4. lépés
Segítség. Természetesen segíteni kell. De mit ért a "segítség" szó alatt? Ne feledje: a segítségnyújtás egy kérés teljesítése. És ha a gyermek nem kér, akkor nincs szükség segítségre. Egy gyerek írógépet állít össze, de ez egyszerűen nem sikerül. Anya belefáradt ebbe a nézegetésbe, gyorsan összehajtja a szerkezetet, a baba pedig dühösen összetöri, és újra összeállítja. A segítségnyújtás előtt kérdezze meg, hogy szükséges-e a részvétele.
5. lépés
Ne beszéljen gyermekével felülről lefelé. Ha beszélgetni szeretne, főleg egy komoly témában, üljön le, hajoljon le, hogy egy szinten legyen, nézzen a baba szemébe.
6. lépés
Ne kritizálja gyermekét, ne állítson vele igényt. Ha valamit rosszul tett, magyarázza el, mit is mondjon pontosan, mondja el a helytelen magatartás következményeit. A legjobb megoldás: Dicsérjétek a gyerekeket apró győzelmekért, az önálló munkáért stb. De minden mértékkel jó.
7. lépés
Beszéljen gyermekével az érzéseiről. Még akkor is, ha negatív érzelmekről van szó. A gyerek érzi az állapotodat a szemedben, gesztusaidban, testtartásodban. Ha arra kell rámutatnia, hogy a gyermek valamiben téved, ne mondja ki a következő mondatokat: „Tévedsz!”, „Szándékosan, rosszindulatból teszed” stb. Jobban ossza meg érzéseit a történtekkel kapcsolatban, és magyarázza el, miért keletkeztek.
8. lépés
És ami a legfontosabb - látja át valódi gyermekkel és különálló emberrel szemben támasztott elvárásainak prizmáját, hagyja, hogy ő maga legyen, és csak szeresse.
