Sok szülő életében eljön az idő, amikor szembesülnek a gyermek ellentmondásaival. Szó szerint mindenért, amit hallani fog: „Nem”, „Ez az enyém”, „Hagyj békén”, „Nem akarok”, „Nem fogok”. Ez az az időszak, amikor a gyermek mentális stresszt él át, és az Ön feladata szülőként az, hogy segítsen a gyermeknek megbirkózni az ellentmondásokkal anélkül, hogy károsítaná a gyermek mentális egészségét. Mi történik a gyermek lelkében?
Tudja, hogy eljött az a pillanat, amikor a gyermek meg akarja mutatni egyéniségét. Érzi a jelenlétét, de nem érti, hogyan fejezze ki magát, és ennek következtében nem tudja irányítani az érzelmeit. Ezenkívül a tinédzsernek szüksége van némi függetlenségre és függetlenségre, amitől fél, mert fél magányos és elfogadhatatlan. Ezenkívül a gyermek képzeletében a körülötte lévő világ ideális, de amikor a saját szemével kezdi nézni, sok következetlenséget lát, ami zavartságra készteti. Természetesen az ilyen szenzációk sokáig nem fognak bent ülni, fokozatosan kiáradnak ellentmondások formájában.
Mit kell tenni?
A legfontosabb, hogy ne essen pánikba. Ne feledje, hogy a következetlenség az élet egyik kötelező időszaka, amely hamarosan véget ér. A lényeg az, hogy az eredmény pozitív legyen. Az Ön feladata, hogy segítsen a gyermeknek a lehető leggyorsabban eljutni saját maga fölé, és felismerni, hogy a gyermek ellentmondásos jellegét nem a rossz jellem okozza, amelynek megváltoztatásához késő.
Ne nyomja el magától a gyermeket, amikor éppen ebben az időszakban van, hanem éppen ellenkezőleg, próbáljon minél több időt tölteni vele, hívja ki az érzelmekről és érzésekről szóló egyenlő és őszinte beszélgetésekre. Hagyja, hogy a gyermek mindent elmondjon. Próbáljon maga is megosztani érzéseit, beszéljen a történésekkel kapcsolatos reakcióiról és tapasztalatairól.
Ezek a beszélgetések a gyermek javát szolgálják, tanulságot és stresszoldást jelentenek. Meg fogja érteni, hogy nincs egyedül ebben a világban, hogy vannak szülei és barátai, akik mindig tudnak segíteni.
