A bolygón lakó emberek végtelenül különböznek egymástól, de ez nem akadályozza meg a pszichológusokat vagy a fiziológusokat abban, hogy bizonyos embertípusokat különböző szempontok szerint különböztessenek meg. Az egyik ilyen pszichológus, Carl Jung minden embert felosztott extrovertáltakra és introvertáltakra. Ezek a fogalmak ellentétesek egymással, amit az introvertált és az extrovertált fő különbségek bizonyítanak.
Utasítás
1. lépés
Az introvertált és az extrovertált személyek közötti különbségek e típusok nevéből vezethetők le. Tehát az "intro" jelentése "belül", az "extra" pedig "kívül". Ez jellemzi ezen emberek személyiségének orientációját is: az introvertált személyeket befelé, tapasztalataik és gondolataik, az extrovertáltak számára pedig a külső, a más emberekkel való kölcsönhatás iránya jellemzi.
2. lépés
Az extrovertált emberek erőszakosan megmutatják érzelmeiket, mindent megosztanak másokkal, demonstratívan viselkednek gesztusok és arckifejezések tekintetében, míg az introvertáltak általában a saját héjukba vannak zárva, ahonnan nem olyan könnyű az érzéseiket és érzelmeiket a fénybe vonni. Az introvertált emberek megfontoltak, átgondoltak, elemzik érzelmeiket és nagyon visszafogottak a megnyilvánulásokban. De ugyanakkor egy ilyen leírást nem lehet csak kívülről értelmezni. Az extrovertáltak demonstratív jellegükkel nagyon mély emberek lehetnek, és nem felszínesek, mint általában gondolják róluk.
3. lépés
Különböző felfogásuk van más emberekről is. Ha az extrovertáltak a kapcsolatok közvetlenségét szorgalmazzák, ők maguk sem keresnek rejtett motívumokat és buktatókat mások viselkedésében, majd az introvertáltak folyamatosan azon gondolkodnak, hogy mi rejlik az emberek cselekedetei mögött, miért viselkednek így és nem másképp, mit éreznek ugyanakkor stb. stb. Ebben a tekintetben az extrovertáltak számára sokkal könnyebb kölcsönhatásba lépni és általában harmóniában élni a körülöttük élőkkel, mint az introvertáltakkal.
4. lépés
Az extrovertált emberek könnyen megértik a körülöttük élőket, kapcsolatokat tudnak kialakítani és szinte bárkivel kommunikálni tudnak, ennek köszönhetően széles ismeretségi körrel rendelkeznek. Az introvertáltak számára a kommunikációs helyzetek gyakran problémákat okoznak, és ők maguk sem törekszenek a kommunikációra. Sokkal jobb, ha nem emberek társaságában, hanem önmagukkal töltik az időt: imádnak egyedül olvasni, kreatívak lenni, sétálni, sportolni. Munkájuk során ugyanazok az elvek érvényesülnek: az extrovertáltak könnyebben dolgoznak egy csapatban, az introvertáltak pedig egyedül. Ugyanakkor az extrovertált emberek egyszerűen csak ismerős embert tartanak barátnak, míg az introvertáltak csak azt a barátot fogják hívni, akivel meglehetősen mély kapcsolatot alakítottak ki.
5. lépés
Az introvertáltak sokáig monoton tevékenységeket folytathatnak, míg az extrovertáltak unják a monotonitást és a monotonitást. Ugyanakkor az introvertált embereknek némi pihenésre is szükségük van valamilyen ügyintézés, sőt szórakozás után, és egyedül szoktak pihenni. Az extrovertáltak energikusak, aktívak és nem fáradnak el a nagy tömegektől.
6. lépés
Az extrovertáltak a spontán cselekedetek velejárói, könnyedek, mozgékonyak, könnyen alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az introvertáltak viszont megszokják és szó szerint a körülményekhez igazodnak, nehéz alkalmazkodniuk, megszokták, hogy minden cselekedetüket átgondolják, és csak utána tesznek valamit. Ugyanez vonatkozik a beszédre is: először átgondolhatják a kérdésre adott választ, és csak azután ejtik ki. Ez a lassúság és letargia az introvertáltak egyfajta csúfolódását idézi elő, főleg az extrovertáltak részéről. Ez triviálisan történik annak a félreértésnek a következtében, miszerint az ember különbözhet, különbözhet önmagától.
