A számítástechnika korában senki sem lepődik meg azon, hogy minden embernek rengeteg kütyüje és a technológiai fejlődés egyéb elemei vannak. De érdemes megfontolni, hogy vajon több hasznot vagy kárt okoznak-e életünkben, és ami a legfontosabb, hogyan hatnak a gyermekekre.
Most már egyre több tinédzser van kitéve a számítógépes és telefonos játékok hatásának, szó szoros értelmében teljesen tőlük függ. Természetesen ez befolyásolja oktatásuk folyamatát, mindenféle tevékenységben való részvételüket, valamint testi és szellemi fejlődésüket. A gyerekek maguk sem veszik észre, hogyan esnek ebbe a technológiai csapdába, agresszívvé válnak másokkal szemben, és gyakorlatilag semmi sem érdekli őket.
Ezt a problémát a különböző tudományterületek tudósai és orvosai folyamatosan fontolgatják. Formálisan két táborra oszthatók: a számítógépes játékokhoz való, és az ellenük való táborra. Azok, akik ellenzik, a gyermekek széles körű degradációjáról, egy forgatókönyvhöz való rögzítésükről és ezzel összefüggésben az agy normális működésének és fejlődésének megtagadásáról beszélnek.
Sőt, az ilyen játékok az emberi idegrendszert is befolyásolják, agresszívvé válik, képtelen uralkodni magán, beismerni hibáit és elemezni a történéseket. Ezeknek a gyermekeknek fizikai egészségi problémái vannak a gerincben, az ízület felépítésében, a látás és a halláskárosodásban. Gyakorlatilag nem tudnak beszélni és pontosan kifejezni gondolataikat, félnek beszélgetést kezdeni társaikkal.
Másrészt azok, akik támogatják, azzal érvelnek, hogy a számítógépes korszak éppen ellenkezőleg, növelte a gyermekek mentális aktivitását. A számítógépes játékok lehetővé teszik számukra a fantáziálást és a dobozon kívüli gondolkodást, létrehozva saját forgatókönyvüket az eseményekről. A tudósok azt is állítják, hogy a gyermekek megnövekedett memória kapacitással rendelkeznek, ezért kívülről egyre több információra emlékezhetnek. Hogy összetett sémákat és folyamatokat tudnak megtervezni a fejükben, könnyen eligazodhatnak rajtuk, és mindezt a számítógépes játékoknak köszönhetően.
Valójában csak találgatni lehet arról, hogy mi lesz a jövőben olyan gyerekekkel, akik túl sok időt töltenek kütyükön. Ez a technológiai áttörés évszázadának első generációja, amely még nem bizonyította képességeit és képességeit konkrét feladatok gyakorlása során. Következtetésként feltételezhető, hogy mindennek arany középútja van, és nem szabad megengedni, hogy a gyerekek túl sok időt töltsenek a számítógépes világban, hogy a jövőben a társadalom egészséges sejtjeivé váljanak.
