Minden gyermek életében helyet kell kapni a csodának. Hiszen a csodákba vetett hit sok mindent megtanít, ami jól fog jönni az életben. Manapság leggyakrabban a színház színpadán lehet csodákat találni, amelyeket a gyerekek annyira szeretnek.
A modern világban, ahol számítógépes játékok, kütyük, közösségi hálózatok uralkodnak, az emberek kezdték elfelejteni, mit jelent hinni egy mesében, hinni a csodában, átérezni, meghallgatni és meghallani egymást. Többnyire a saját világukban zárkóztak, féltek másokat beengedni oda.
De a gyerekek teljesen más kérdés! A gyermekek nyitottak a békére, a kommunikációra és a csodákra. Úgy vélik, hogy a jó mindig diadalmaskodik a gonosz felett, hisznek abban, hogy egy mese valóra válhat, hisznek az őket körülvevő felnőtteknek, de csak hisznek! És ha összekapcsoljuk a való világot és a gyermekkort, akkor érlelődnek a kérdések: hol találhatunk eszközt mindazon hit megőrzésére, amely elárasztja a gyermekeket? Hogyan lehet megbizonyosodni arról, hogy a jövő generációi nem közömbösségről és érzéketlenségről híresek? Hogyan lehet nevelni a gyermekekben az egyéniséget, egy vezetőt, aki egyedül dönt, aki tudja, hogyan kell a saját fejével gondolkodni? Ezekre a kérdésekre sokféle válasz adható. De közülük a leghűségesebb a színház!
A színház hatalmas világ, amelyben minden megvan! Bármelyik oldalon áll is a gyerek, függetlenül attól, hogy a nézőtéren ül, és egy előadást néz, vagy a színpadon játszik, sokat fog tanulni, sokat meghatároz magának, sokat fog tanulni.
A gyerekek mindent megtanulnak ezen a világon játékkal, a színház pedig játék. Szüksége van tehát a gyerekeknek a színházra? Határozottan igen, igen!
Mit tanulhatnak a gyerekek abból, hogy nézőként színházba járnak?
Itt szükséges fenntartást tenni arra, hogy a gyerekeket legkésőbb 5 évig meg kell tanítani színházba járni. 2 éves kortól kezdheti, csak az előadás cselekményének kell könnyen érthetőnek lennie, és maga az előadás sem tarthat tovább 30 percnél.
Tehát mit tanít a színház?
Érzések
A legfontosabb természetesen az érzések! Figyelve a színpadon zajló eseményeket, érzelmek egész palettáját tapasztalhatja meg: szeretet, együttérzés, türelem, gondoskodás, megbánás, öröm, düh, kétségbeesés, a lista végtelen. De a legfontosabb az, hogy a gyerekek nem csak a szereplőkkel együtt élik meg ezeket az érzéseket, hanem megtanulják irányítani és helyesen kifejezni őket, hanem kifejezni őket, és nem félnek saját érzelmeiktől.
Kreativitás
Hatalmas poggyász nélkül az élettapasztalat mögött a gyermekek számára nehéz megoldást találni egy adott helyzetben. Ezek a megoldások általában szabványosak és ugyanazok. A rendszeres színházi kirándulások kibővítik a gyermek látókörét, az előadás hőseivel együtt különböző élethelyzeteket fog élni, és megtanul kreatív megközelítést és kreatív megoldásokat találni ezekre.
Gondolkodási képesség
A színház gondolkodásra tanít. Ennek vagy annak az előadásnak a színpadra állítása a rendező víziója, nézete a műről, nézőpontja, amelyet tömegek elé visz. A gyermek viszont nem ért egyet az igazgató álláspontjával. Lehet, hogy nem kedvelik a jelmezeket vagy a díszleteket, vagy nem, nem tetszik az előadás zenei elrendezése, vagy nem. Mindenesetre, ha felteszel neki egy kérdést: "miért?", Akkor válaszol neked. A gyermek tudja a választ, mert gondolkodott rajta, töprengett, gondolkodott. Természetesen ahhoz, hogy a gyerekek megtanulhassák kifejezni gondolataikat, beszélned kell velük, ezért az előadás után mindenképpen beszélj meg a gyerekkel mindent, amit látott, és ne erőltesd a véleményedet.
Új ismeretek
A színházlátogatással a gyerekek ismereteket szereznek. Olyan ez, mint egy új, a gyermek számára ismeretlen mese olvasása. Nemcsak a teljesítményből merítenek tudást, hanem mindenből, ami körülveszi. Új emberek, öltözködésük, viselkedésük, az előcsarnok a nézőtér előtt, maga a nézőtér, zene, dekorációk, minden, amit a gyermek tekintete megfoghat, új ismereteket és benyomásokat ad a gyermeknek, a műről nem is beszélve maga.
Etikett
Igen, a színház sokat tanít, beleértve a társadalom viselkedési szabályait is. A színházlátogatásnak vannak bizonyos normái, amelyeket a nézők ősidők óta követnek. Mindent, kezdve azzal, hogyan kell megfelelően felöltözni a színházba, egészen azzal, hogy mikor látogathatja el a büfét és hogyan viselkedjen benne, mindezt a gyerek tanulmányozza, amikor színházba látogat. A gyermekek nevelésében nagy szerepet játszó szokásos viselkedési normák.
Következtetés: a színház egyszerűen szükséges a gyermekek fejlődéséhez, nevelésükhöz és a körülöttük lévő világ érzékeléséhez. A gyerekeket a színházba szoktatva a szülők számos ajtót nyitnak számukra a siker előtt.
