A gyermekpszichológusok azt mondják, hogy egy gyermek 5 éves korában a világnézet alapjait rakja le és élethelyzetet állít fel - siker vagy önbizalomhiány.
0–3 hónap
A csecsemő ebben a korban csak hőmérsékletet képes érezni, érinteni, szagolni, látni a képeket. A fő érzés az anya jelenléte vagy hiánya, melegsége és illata. Ebben a korban a babának megható, simogató, csókokra és szelíd tónusú szavakra van szüksége. Ölelje meg és csókolja meg kicsiét, annál jobb, annál jobb!
3 hónaptól 1,5 évig
Ebben az időszakban a csecsemő és az anya közötti tapintási interakciók még mindig jelentősek. Hat hónapig a gyermeknek nincs saját válaszrendszere, teljesen függ az anyától, egyetlen egészet alkot vele. Az anya érzelmi háttere teljesen átkerül a gyermekre, ezért nagyon fontos, hogy ne aggódjon és ne idegeskedjen, amikor szeretett gyermekét karjaiban tartja, vagy éppen a közelben van.
Azáltal, hogy a szeretetet és a pozitív érzelmeket a gyermekbe fekteti, az anya hozzájárul a gyermek önbizalmának kialakulásához, ami az egész jövőbeli élet szempontjából nagyon jelentős.
A szabad, magabiztos személyiség megalapozása
A boldog, nyugodt, magabiztos anya mindig érzi gyermeke szükségleteit és teljesíti azokat. A szeretettel körülvett gyermek, tudva, hogy az anya mindig gondoskodni fog, minden helyzetben ott lesz és támogatást nyújt, lelkileg is boldoggá és erőssé válik. Az anya ilyen hatalmas támogatását és belső erejét érezve a baba bátran fedezi fel a körülötte lévő világot. Az anya energiájától táplálva fejleszti saját belső bizalmát, amely hasznos lesz a felnőtt életben, hogy megoldja az előtte felmerült problémákat.
A gyermek önbizalmának kialakulása
Ha egy anya szorongás, kényelmetlenség, neurózis állapotában van, akkor definíció szerint nem képes boldog gyermeket nevelni. Az ilyen gyerekek nem bíznak abban, hogy az anya támogatni, taszítani és megbüntetni fogja. Ilyen körülmények között a gyermek nem képes nyugodtan felfedezni a körülötte lévő világot. Egy anya az elhagyást büntetésként használja, kockáztatva egy érzelmileg instabil, pszichotikus és bizonytalan gyermeket. Van még egy véglet: a túlvédelem. Az aggódó szülők folyamatosan akadályozzák a gyermek fejlődését, megállítva őket kiabálással: ne érjen hozzá, ne szaladjon, ne ugorjon és sok más "nem" van. Ez a viselkedés a gyermekek passzivitásának kialakulásához vezet, a jövőben a gyermek továbbra is így viselkedik, vár, nem érint, nem megy előre.
A csecsemő nevelése során nem szabad megfeledkezni arról, hogy gyermeke már egészen kicsi korától kezdve személy. Vegye figyelembe az ő igényeit és érdekeit, és a pozitív eredmény nem sokáig várat magára.
