Az óvodások tudásának, készségeinek és képességeinek diagnosztikáját az óvodában általában évente kétszer végzik: a tanév elején és végén. Ez lehetővé teszi a gyermekekkel végzett munka eredményeinek összehasonlítását.
Utasítás
1. lépés
A diagnosztikai vizsgálat elvégzéséhez diagnosztikai eszköztár kidolgozása szükséges. Tartalmaz egy listát a gyermekek tudásának, készségeinek és képességeinek azonosításához szükséges feladatokról, a szintek kritériumaival, a kitöltendő űrlapokkal.
2. lépés
Általában a gyermekek magas, közepes és alacsony fejlettségi szintjét határozzák meg. A kritériumok kidolgozásához meg kell vizsgálni az óvodai intézményben alkalmazott általános oktatási programot. Egyes programok már kész diagnosztikával rendelkeznek, egyesek azt javasolják, hogy a tanárok saját maguk dolgozzák ki, a gyermekek jellemzőire és életkorára összpontosítva (például: "Iskola 2100").
3. lépés
Gyermekeknek szóló kérdések készítésekor a programban bemutatott végeredményre kell összpontosítania. A program rendelkezik az úgynevezett "diplomás portréról", amely leírja, hogy a gyermeknek mit kell tudnia és képesnek lennie a program minden szakaszának befejezése után. Ebből következően az egyes szakaszokhoz feladatokat állítunk össze (beszédfejlődés, testi fejlődés, kognitív fejlődés stb.), Továbbá leírják a gyermekek által történő anyagi asszimiláció szintjének kritériumait.
4. lépés
A kényelem és az érthetőség kedvéért olyan térképeket fejlesztenek ki, ahol minden gyermekre vonatkozóan megadják az összes eredményt. Nagyon könnyű nyomon követni rajtuk, hogy a gyermek mely pillanatokban marad le, és korrekciós munkát kényszeríteni. A korrekcióra átlagosan két hónapon belül kerül sor. Ezen időszak végén a gyermeket újra be kell jelölni.
5. lépés
Az óvodában is ellenőrzik az előkészítő csoportok gyermekeinek iskolai felkészültségét. A megvalósításért a tanár-pszichológus a felelős. A tanulók szüleit be kell vonni a gyermekekkel végzett javító munkába, mivel csak a családdal együtt lehetséges pozitív eredmény.
