A gyereket hatéves korában, valamint hét vagy akár nyolc évesen is iskolába küldhetik. Az első osztályba való felvétel a szülők kívánságaitól és a gyermek felkészültségétől függ. Ezért nem lehet határozott válasz arra, hogy melyik életkor jobb. Gondosan tanulmányozni kell egy adott óvodás viselkedését.
A szülők önállóan vagy pszichológus segítségével meghatározhatják az iskolára való felkészültséget. Egy tapasztalt tanár, miután csak egy beszélgetést folytatott a gyerekkel és elvégezte a legegyszerűbb teszteket, meg tudja mondani, hogy az óvodás készen áll-e az órákra vagy sem. De a döntést továbbra is a szülők hozzák meg a babával együtt. De nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek szavai arról, hogy mit akar iskolába járni, nem lehetnek meghatározóak abban a döntésben, hogy 6 évesen, vagyis valamivel korábban, mint a szokásos időpontban, 1. osztályba küldik. Ha maga nem biztos abban, hogy a gyermek jellege már eléggé kialakult, és a test erősebbé vált, akkor jobb, ha az óvodában tartja a teljes 7 évig. 8 évesen iskolába járni inkább kivétel a szabály alól, de ez is eléggé elfogadható. Ebben a korban olyan gyermekeket küldnek iskolába, akik év végén születtek, vagy határozottan nem voltak hajlandók időben belépni egy új oktatási intézménybe.
Pszichológiai felkészültség az iskolára
Az iskolai felkészültséget két paraméter határozza meg - a pszichológiai és fizikai fejlődés szintje. A pszichológiai érés fogalma magában foglalja az óvodáskorúak motivációját, ez játékra, oktatási, szociális és teljesítmény motivációra oszlik. A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a gyermeknek oktatási motivációja lenne, amikor iskolába akar menni, hogy felfedezze a világot, új dolgokat tanuljon. Eredménymotiváció esetén a gyermek is szeretne órákon részt venni, de ennek legfőbb oka a jó érdemjegyek, dicséret, díjak, elismerés. Ez is jó törekvési forma, de néha instabil, mivel a tanár akár egyetlen rossz megítélése vagy bizalmatlansága is tönkreteheti.
Az a gyermek, akinek fő formája a társadalmi motiváció, új ismerősökért és barátokért fog iskolába rohanni. Talán jól fog tanulni, fel akarja hívni egy tanár vagy társai figyelmét, de ez nem sokáig. Pszichológiailag azonban a legfejletlenebbek a játékmotivációjú gyerekek. Játékokkal jönnek az iskolába, szétszóródnak az osztályteremben, nem hallgatják meg a tanár magyarázatait, nem értik, miért kell valamit írni, számolni vagy elvégezni a házi feladatot. Természetesen az 1. osztályban az órákat gyakran játékosan vezetik, de ez még mindig több tanulás és ismeretszerzés, mint játék. Ezért ezeket az óvodásokat még egy évre az óvodában kell hagyni.
A gyermek fizikai felkészültsége és intellektuális szintje
Ezenkívül a pszichológusnak, a tanárnak vagy a szülőknek figyelniük kell a gyermek kéz írásra való felkészültségére, intellektuális szintjének, az első órákra való felkészültségének azonosítására. Ehhez figyelje meg a gyermeket, végezzen egy kis tesztet, kérdezze meg nyugodt légkörben, anélkül, hogy felemelné a hangját. Amellett, hogy megkérdezi, hogy a gyereke iskolába akar-e menni, kérdéseket tehet fel azzal kapcsolatban, hogy mit fog ott csinálni, ki fog vele tanulni, miért kellene iskolába járnia. Figyelje meg, hogyan viselkedik a gyermek egy idegen csoportban, hogy visszahúzódik-e. Tehet-e valamit önállóan körülbelül 30-40 percig, például rajzol, csendesen egy helyen ül? Ellenőrizze, hogy a gyerek képes-e százra számolni, és megoldja az egyszerű problémákat, tudja-e az összes betűt, és jól olvas-e már. Tudja-e a gyermek, hogyan kell koherens történetet alkotni legalább öt mondatos képből, tud-e fejből több közepes vagy hosszú verset. Vajon tud-e tollat tartani és egyszerű formákat írni vele, tud-e ollót és ragasztót használni, készít-e rátéteket, fest-e képeket? Nagyon fontos az is, hogy gyermeke egyedül akar-e tanulni, vagy állandóan szüksége van-e segítségre.
A test fizikai fejlődése nem kevésbé fontos, mint a pszichológiai felkészültség. A leendő iskolás testének el kell sajátítania a felnőtt jellemzőit, ebben a gyermek szerkezetének jellemzői fokozatosan háttérbe szorulnak. Iskoláskorú gyermeknél kialakul a derék, a láb íve, az ujjak ízületei, és a fogak megváltozni kezdenek. A fizikailag felkészült gyerekek tudják, hogyan kell egyedül levetkőzni és öltözködni, gombolni, cipőfűzőt kötni, felváltva mászni a lépcsőn mindkét lábbal.
Óvodai krízis
Ha a gyermek eleget tesz e pontok többségének, szilárd tudással és jó képességekkel rendelkezik, akkor készen áll az iskolára. Fontos azonban, hogy a szülők ne felejtsék el, hogy a gyermek 6-7 éves korában kezd életkorválságot, amikor a gyermek csak játékos magatartásforma révén nem érzékeli a világot óvodásként, de nem mégis tudja, hogyan kell megtanulni másképp látni és felismerni. Ezért ebben a korban hangulatváltozások, gyermek szeszélyei, ésszerűtlen makacsság, sírás lehetséges. A felnőttek téveszthetik ezt a viselkedést lázadásnak, a rossz szülői megnyilvánulásnak, de nem az. Ebben a korban egy gyermeknek segítségre és támogatásra van szüksége, mivel nem érti önmagát, és semmit sem tud elmagyarázni szüleinek. Az iskola pedig további okot ad a stresszre. Ezért az idősebb óvodásokat és a fiatalabb diákokat óvatosan kell kezelni, időt kell adni számukra az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz, a megszokáshoz.
