A legtöbb leendő szülő várja azt a pillanatot, amikor valószínűleg megismeri a várva várt baba nemét. Végül is alig várom, hogy találjak nevet a babának, átalakítsam a gyermekszoba belsejét és megvásároljam a szükséges gyermekcikkeket.
Ultrahangos eljárás
Jelenleg a legtöbb terhes nő számos kötelező ultrahangvizsgálaton esik át a magzaton a terhesség teljes időtartama alatt. A vizsgálat fő célja a magzati rendellenességek azonosítása és állapotának általános diagnosztikája. További kellemes bónusz az eljárás során a baba nemének megtekintésének lehetősége.
Már az embriófejlődés 6. hetében lefektetik a nemi szerveket, azonban morfológiai különbségeik jelenleg nincsenek. És csak 11 hét múlva már alig észrevehető tuberkulus jelenik meg a fiúknál a leendő pénisz helyén. Ekkor az ultrahangot diagnosztizáló orvos már feltételezheti a baba nemét, de a hiba valószínűsége meglehetősen nagy.
A baba nemének megbízhatóbb megismerése csak a magzati fejlődés 15. hetétől kezdődően lehetséges. De ebben az időben az embrió még mindig nem elég nagy, ezért a kéz lábai vagy ujjai közé tekert köldökzsinórt egy szakember tévesztheti el a leendő férfira jellemző morfológiai tünetekkel, és a szülőket félrevezetik.
A fejlődés 18. hetében a csecsemő nemi szerve már kellően kialakult és jól látható az ultrahangon. Ezért, ha a csecsemő nem szorítja a lábát, és nem fordít hátat az érzékelőnek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a jövőbeli szülők meglátják, ki, fiú vagy lány hamarosan megjelennek családjukban.
Érdekes tény, hogy a fiúkat könnyebben láthatja. Az ultrahang során a férfi embriók gyakran széttárják a lábukat, bizonyítva, hogy az emberiség erős feléhez tartoznak. A lányok viszont leggyakrabban elfordulnak, és a női nem morfológiai jeleinek megismeréséhez több tanulmányt kell elvégeznie.
Invazív kutatás
Vannak módszerek a születendő csecsemő nemének meghatározására DNS-elemzéssel. Ebben az esetben a szakértők azonosítják a hímekre jellemző Y-kromoszóma jelenlétét vagy hiányát. A hiba valószínűsége ebben az esetben minimális.
Az ilyen elemzés anyaga a magzatvíz vagy a placenta része. Ebben az esetben placenta biopsziát végeznek a terhesség 7-10 hetében, a magzatvíz elemzését pedig a második trimeszterben végzik.
Ezt az eljárást kivételes esetekben hajtják végre, amikor bármilyen okból szükség van a magzat genetikai rendellenességeinek diagnosztizálására. Ehhez kellően komoly jelzéseknek kell lenniük, mivel a biopszia okozhat vetélést. A csecsemő nemének meghatározása a kutatás során csak egy további lehetőség.
