A rabszolgarendszer időszaka régen véget ért, de a gondolkodás megmaradt. A jobbágyság eltörlése után is vannak olyan maradványok, amelyeket nagyon nehéz felszámolni az emberek között. A pszichológusok szerint az akkori visszhangok sokakat megakadályoznak a megvalósításban.
Utasítás
1. lépés
A rabszolga az a személy, aki teljesen alárendelődik az úr tekintélyének, teljesíti követelményeit, vagyona. Hivatalosan ilyen kapcsolat nem létezik, de ha alaposan megnézzük, világossá válik, hogy sok vállalkozás hasonló elvekkel rendelkezik. A modern egyén nem tartozik senkihez, joga van választani egy helyet és munkaterületet, és bármikor elhagyhatja pozícióját. De néha olyan körülmények jönnek létre, amikor ezek a cselekedetek az élet romlásához vezetnek. Például Oroszországban nagyon nehéz egy nőnek 50 év után megvalósítani önmagát, még mindig tele van erővel, tudással, de ha nem ért egyet a vezetőség véleményével és kilép, akkor nehéz lesz megtalálni egy új hely. A kisvárosokban is nehéz munkát találni, ha csak egy gyár van, és nincs hová menni.
2. lépés
A rabszolgapszichológia az önkifejezés hiánya, a parancsoknak való teljes engedelmesség. Sok vállalkozásban a kezdeményezés büntetendő, az emberek csak azt teszik, amit nekik előírnak, rabszolgaként végzik munkájukat. Nemcsak a fejlődés vágya van, de a lehetőségek is hiányoznak. Emberek ezrei nem akarnak változtatni valamin, elégedettek egy sor olyan funkcióval, amelyeket rendszeresen meg kell ismételni. Ugyanakkor képletes módon kell gondolkodni, nincs szükség új készségekre és ötletekre.
3. lépés
A tulajdonosnak való munkavégzés állandó vágyat jelent a tevékenységek elzárkózására. A rabszolgát nem érdekli a profit, nem gondol az eredményekre. Csak a büntetés ösztönzi, ha a cél nem valósul meg, de ő maga sem akar tenni valamit a közjó érdekében. Lehetőség szerint pillanatokra vágynak a kikapcsolódásra, az üzleti tevékenység folytatására, és nem tesznek valamit a társadalom érdekében. Sok irodai dolgozó viselkedik így, az első kényelmes alkalomkor elterelik a figyelmét.
4. lépés
A rabszolgapszichológia a vélemény hiányát jelenti. Helyes gondolatokat fejeznek ki a vezetők, vitájukat nem ösztönzik. Manapság a tulajdonos szerepét gyakran az állam játssza, a média segítségével bizonyos ötleteket a hétköznapi emberek fejébe juttatnak. Cenzúra hiányában meglehetősen komoly ellenőrzés van, amely lehetővé teszi a tömegek kívánt módon történő hangolását. Az emberek nincsenek tisztában helyzetükkel, mivel az jól leplezett.
5. lépés
A rabszolgamunkában minden jövedelem a tulajdonos kezében marad. Magának a munkavállalónak van egy minimális pénzeszköze, amely elegendő csak a szükséges szükségletek kielégítésére. Az alacsony fizetés nem teszi lehetővé, hogy sokan vásárolhassanak értéket, és több ezer gyár munkájából származó összes nyereség maroknyi ember kezében marad. Ugyanakkor különböző módon jön létre egy világnézet, amelyben mindezt normának tekintik. A rabszolgalélektan nem az egyes emberek, hanem az egész nemzetek gondolkodásmódjává válik.