Négy vércsoport létezését bizonyították a tudósok a huszadik század elején. Tanulmányok kimutatták, hogy a gyermek vércsoportja függ a szülő vércsoportjától, vagyis genetikailag öröklődik.
Milyen vércsoportok vannak
Karl Landsteiner osztrák tudósok és hallgatói, A. Sturli és A. Von Decastello tanulmányainak eredményeként létrejött az AB0 nevű vérosztályozási rendszer, amelyet ma is használnak. E rendszer szerint négy vércsoport van:
I (0) - speciális anyagok hiánya jellemzi a vérben - A és B antigének;
II (A) - benne vannak A antigének;
III (AB) - a B típusú antigének jelenléte jellemzi;
IV (AB) - A és B antigének vannak a vérben.
Ez a felfedezés segített kizárni a vérátömlesztésből származó veszteségeket, mivel az eltérő tulajdonságok miatt a donor vére károsíthatja a beteg testét.
Milyen vércsoportja lesz a gyermeknek?
További kutatások során a tudósok bebizonyították, hogy a gyermek vércsoportjának megszerzésére vonatkozó elvek és más genetikai jellemzők azonosak lesznek. A XIX. Század második felében megfogalmazott Mendel-törvények szerint az első vércsoportú szülők A- és B-antigének (vagyis az első vércsoport) nélküli gyermekeket hoznak létre. A második vércsoportú szülőknek az első vagy a második vércsoportú gyermekeik vannak. A harmadik vércsoportú házastársaknál az első vagy a harmadik vércsoportú gyermekek vannak.
Az első vagy második, vagy az első és a harmadik vércsoportú szülőknek vannak gyermekeik, akiknek ezen csoportjai közül az egyik. Ha az egyik házastárs a negyedik vércsoportba tartozik, akkor a gyermeknek nem lehet az első vércsoportja. Ha az egyik házastársnak van első csoportja, akkor nem születhet gyermeke a negyedik vércsoporttal. A második és harmadik csoportba tartozó házastársaknak bármilyen vércsoportjuk van.
A vér Rh faktorának öröklődésének alapelvei
Az Rh faktor egy antigén (fehérje), amely a vörösvértestek felszínén helyezkedik el. Az emberek mintegy 85% -ában van jelen a vérben, vagyis Rh pozitívak. Ezen antigén hiányában Rh-negatív vérről beszélünk. Ezeket a tényezőket Rh betűkkel jelöljük: negatív mínuszjel, pozitív pluszjel.
Ha mindkét szülő Rh negatív, csak Rh negatív vérű csecsemője lehet.
A pozitív Rh faktor domináns, a negatív pedig recesszív. Ha mindkét szülő mindkét tulajdonsággal rendelkezik a genotípusban, akkor Rh pozitívak lesznek. Ebben az esetben azonban fennáll annak a valószínűsége (25%), hogy a gyermeknek ebben az esetben negatív Rh-értéke lesz. Vagyis, ha mindkét szülőnek vagy egyiküknek pozitív Rh-tényezője van, gyermekük Rh-pozitív és Rh-negatív vérrel egyaránt rendelkezhet.
