Bizonyára Ön is tanúja volt egy ilyen képnek: az üzletben a gyerek szeszélyes és nyöszörög: "M-ah-ah, nos, kérem, vegyen-és-és ….". Erre az anya így válaszol: "Mennyire fáradt a szeszélyeidből!" És … utat enged.
Ezt követően az anya általában panaszkodik, hogy nem tehet semmit szeretett gyermeke szeszélyéről. Mit mondhatnék itt? Már mindent megtett, hogy a gyermek kedélyessé váljon. Ő maga a hibás a csecsemő szeszélyének elkényeztetésében, ugyanakkor nem tesz semmit, hogy elválasztsa a nyögéstől és a szeszélytől.
De a gyerekek mindent megtanulnak a szüleiktől! Az újszülöttek, ha valamire szükségük van, ezt hangos kiáltással jelentik. Amint a baba felnő, megtanulja irányítani a hangját. És elkezd, mint egy igazi kutató, kísérletezni intonációival. És attól függően, hogy a szülők pontosan hogyan reagálnak a gyermek egyik vagy másik intonációjára, ez nagyban függ attól, hogy ezt használja-e velük való kommunikáció során, vagy sem.
Mi a legértékesebb egy csecsemő számára ezen a világon? Játékok? A modern gyerekeknek elegük van belőlük. Étel? A gyerekek úgyis megkapják. Ruházat? A legtöbb gyerek közömbös a ruhák iránt, sőt egyáltalán utálja.
A legfontosabb és legértékesebb dolog minden gyermek számára a szeretet és a szeretet.
Itt a gyerek nyöszörgött. (Ne feledje: a nyafogás még nem követelmény, ez csak egy kísérlet!) Anya azonnal odaszalad hozzá, felveszi, megbánja. Mire emlékszik a baba? - Ha meg kell szerezned édesanyád vonzalmát és jóváhagyását, akkor nyöszörögned kell! Ekkor a gyermek rájön, hogy szeszélyekkel és sírással valami hasznosat kaphat a szülőktől.
Mit kell tenni ilyen helyzetekben? Nem szabad megközelíteni a gyereket, amikor sír? Természetesen fel kell jönnöd! Jöjjön fel, és először is ellenőrizze, hogy a babának valóban szüksége van-e a segítségére. Ha igen, a segítség elengedhetetlen. De ha a gyermek sírását az okozza, hogy például a gyermek nem érheti el a neki tetsző játékot, akkor sem érdemes neki ezt a játékot adni, még akkor sem, ha a nyöszörgés hangos kiáltássá válik. D = Meg kell próbálni egy másik játékkal vagy érdekes aprósággal elterelni a gyermek figyelmét, várni, amíg érdeklődést mutat iránta, és csak ezután veheti fel a babát. Ez a látszólag egyszerű módszer hibátlanul működik!
Abban az esetben, ha a csecsemő már hozzászokott ahhoz, hogy mindent a szeszélyeivel érjen el, sokkal több erőfeszítést kell tenni arra, hogy ettől a módtól elvonja őt. Ha azonban elég türelmes vagy, és nem hódolsz a gyermek szeszélyének, az eredmény nem sokáig várat magára.
