A férfi és a nő közötti romantikus kapcsolatok régóta a társadalom normái. Sőt, a tudósok számos hasznos szempontot azonosítottak az ilyen szövetségekben. Azonban a magányban sok kellemes és szükséges dolgot találhat. Nézzük meg közelebbről.
A magányos emberek általában könnyelműek, és különféle zajos társasági eseményeket élveznek. Szabadon választhatják az ismerősöket, a pihenés idejét és helyét stb. A magányos emberek ugyanakkor értékelik a családot és a barátokat, gyakrabban találkoznak velük és részt vesznek az életükben. Párként egy férfi és egy nő függ egymástól. Forrásaik nagy részét a személyes fejlődésre fordítják. Sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a társadalmi kérdésekre.
A költségvetés kiszámítása csak magának sokkal könnyebb és magabiztosabb lehet, mint egy család számára. Ezért az agglegényeknek nincsenek késedelmeik, és az "előre nem látható kiadások" nem megfizethetőek. A legtöbb házaspárt terheli a gyermekek fenntartása. A megnövekedett felelősség állandó feszültségben tartja őket, ami idegösszeomlásokhoz, magas vérnyomáshoz és egyéb problémákhoz vezet.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a magányos alvás mélyebb és hosszabb. És nem csoda! Hiszen senki sem húzza le a takarót, és nem horkol a fül alatt. Talán ezért az agglegényeknek sokszor jó hangulatuk van, kiváló memóriájuk és koncentrációjuk van. Az egyetlen hátrány itt az, hogy lehetetlen átölelni egy szerettét egy álomban. De a jó pihenéshez erre nincs mindig szükség.
Egy párban egy férfinak és egy nőnek szinkronizálnia kell a napi menetrendet egymással. Nem maradhatnak későn a munkahelyükön tetszés szerint, nem rohannak a hét közepén buliba, vagy nem tölthetnek éjszakát a barátokkal. A magányosok ebben a tekintetben teljesen ingyenesek. Csak önmagukkal szemben vannak kötelezettségeik. És mindig meg tud állapodni önmagával.
Az agglegények önmagukért felelősek önmagukért és cselekedeteikért. És hirtelen egyedül megoldják a problémákat. A rokonokon kívül nincs senki, aki támogatná és támogatná. Egyrészt mindez a magány hátrányaként írható le. De ha belegondolsz, akkor … Ez az élet nagyszerű „szimulátora”. Megkeményíti, erősíti a szellemet, fejleszti az agyat, az önbizalmat, növeli a stresszel szembeni ellenállást.
A magányos embereknek nem kell minden nap egy órát vagy többet szánniuk a háztartási feladatokra, például a takarításra vagy a mosakodásra. Ezt az időt haszonnal tudják felhasználni: kreatív alkotásra, önfejlesztésre, sportra, kikapcsolódásra stb. Természetesen más energiafelhasználás következik be, a stressz szintje csökken és a hangulat emelkedik.
Ez az elem relatívnak nevezhető. Mert az intim életben mindig a minőség áll az első helyen, nem a mennyiség. A házaspárokban a kapcsolatok általában ritkábban fordulnak elő, de ez nem mindig csökkenti a partnerek érzelmi és fizikai állapotára gyakorolt jótékony hatásukat. Az egyedülállók rendszeres nemi életet élnek. De a minőség itt is kérdéses.
