Gyakran az utcán sétálva véletlenül szemtanúja lehet a családi élet heves vitáinak, amelyekhez hízelgő kijelentések társulnak a távollévő házastársról. De hogy mondhatod ezt a második félidőről? A házasság megkötése után az emberek arra törekszenek, hogy családot hozzanak létre, egységes egésszé váljanak és együtt járjanak tovább a választott életúton. Mi van, ha nem tudja megvalósítani a házasság előtti álmait? Hogyan találhat akkor örömet a családi életében?
Először is meg kell szabadulnia a házastársával kapcsolatos rossz állításoktól, és el kell fogadnia őt önmagának szerves részeként, a "mi" formálásával. Egy személy mindig gondosan, borzongva bánik önmagával, bármi is legyen. A másik fele ugyanezt a hozzáállást érdemli. Végül is egyszer mindkettő közös megegyezéssel és szeretettel került az anyakönyvi hivatalba.
Másodszor, emlékeznie kell arra, hogy az élet rövid, és sok pillanatból áll, amelyek során akaratlanul megsérthet vagy megsérthet egy másikat, ami a jövőben veszekedésekre és szemrehányásokra ad okot, senki számára felesleges. Sajnos elkerülhetetlenek, és a pár sokáig dörzsölni fogja egymást. Ebben az esetben a legjobb megtanulni őszintén megbocsátani a másik felének, megérteni, miért tett ilyen cselekedetet, és sérelmekkel megbeszélni a helyzetet. Nem szabad áthelyeznie a nézeteltéréseket és a negatívumokat a következő napra. Ez új konfliktusokat válthat ki. Csak hasonló utat követve érhet el szellemi intimitást egy olyan kapcsolatban, amely a jövőben ideálissá válhat.
Harmadszor figyelembe kell venni, hogy a boldog családi élet fontos garanciája mindkettő azon képessége, hogy megerősíthesse egymás iránti szeretetét abban a formában, ahogyan azt a másik fele igényli. Valakinek minden nap hallania kell, hogy szeretik; valaki bravúrokra és a szeretet igazolására vár, valakinek pedig elég egy erős éjszakai ölelés. Fontos tudni, hogy mire van szüksége a partnernek, és időben biztosítani számára a szeretet megnyilvánulásának egy újabb "részét". Valóban, ahhoz, hogy örömet szerezz a családi életben, csak oda kell figyelned a közelben lévő emberre, megérteni és elfogadni.