Nem számít, hogy mikor élünk, a játék továbbra is az óvodás és általános iskolás korú gyermekek vezető tevékenysége marad. Annak ellenére, hogy a modern eszközök bekerültek a játékiparba, az aktív szabadtéri játékok továbbra is relevánsak.
A gyermekek körében az egyik leggyakoribb a lámpás játék. Szabályai meglehetősen egyszerűek. Kezdetben két vonal húzódik. A játékosok az első vonal mentén állnak. A sofőr az első és a második vonal között áll. El kell fordulnia a játékosok tömegétől, és kiabálnia kell egy kis színt. Azok az emberek, akiknek ez a szín a ruhájukban van, szabadon átmennek az ellentétes vonalra. Más játékosoknak, akik nem viselik a megnevezett színt, át kell futniuk az ellenkező vonalra. A vezető feladata a futó elkapása.
A következő játékot szintén minden gyerek imádja. "Seprűnek" hívják. Ez a játék a felzárkóztató és a rally gyakorlatok szimbiózisa. A sofőr beszámolója szerint mindenki különböző irányokban szóródik. Ezután a vezetőnek utol kell érnie valakit. A felzárkózott személy a második vezetővé is válik. Továbbá minden elkapott játékos vezetővé válik. Ez addig folytatódik, amíg egy ember meg nem marad.
Még szórakoztatóbb játék a "Telefon". A játékosok egy sorban sorakoznak. A sor első embere előáll egy szóval, és gyorsan kimondja azt a második személynek. Tehát a lánc mentén a szó eljut az utolsó emberig. Az utolsó játékosnak hangosan kell kimondania a szót, amely eljutott hozzá. A játék végén a szavak annyira torzulnak, hogy néha az első szó formája teljesen torzul. Az ilyen szóalkotás néha nagyon vicces. A gyerekek szívesen játszanak a szavak hangjával. Ez a játék nemcsak a hallás, hanem a mentális funkciókat is fejleszti: érzékelés, képzelet, beszéd, figyelem.
A labdajátékok is népszerűek. Az egyik ilyen játék a "Cripple". Körülbelül egy 15 játékosból álló csapat áll egy körben. A játék lényege, hogy a labda kaotikusan repüljön egyik emberről a másikra. A dobásoknak spontánnak kell lenniük. Ha az a személy, akinek a dobást irányították, nem fogta el a labdát, akkor a dobó személy elveheti testének, hangjának vagy látásának bármely részét.
A "Fanta" játék meglehetősen régi, de még mindig releváns. Lényege abban rejlik, hogy a feladatokkal ellátott kártyákat előre elkészítik. Ebben a játékban minél több játékos, annál jobb. Minden játékos egymás után kihúzza az egyik kártyát, amelyre a feladat van írva, és megpróbálja teljesíteni. A feladatot nem túl egyszerűnek kell adni. Hívjon például egy ismeretlen számot, és kínáljon fel gombócot. Ebben a játékban jól fejlődik a cselekvések bizonytalansága iránti tolerancia.
