Több ezer évvel ezelőtt próbálták meghatározni a "tudat" fogalmát. A filozófiai tanítás fejlődésével számos különféle áramlat és iskola jelent meg, amelyeknek saját módszereik voltak a jelenség tanulmányozásában. A tudatnak, annak felépítésének még mindig nincs egyértelmű objektív meghatározása.
A tudat problémáját a filozófia különféle ágai tanulmányozták és vizsgálják. Ha figyelembe vesszük az ontológiai szempontot, akkor a kérdés megválaszolásához ismernie kell annak eredetét, felépítését, a tudattalanhoz és az öntudathoz való viszonyát. Tisztáznia kell az anyag és a tudat viszonyát is. Ez egy meglehetősen összetett folyamat, amely objektivitást igényel.
Három megközelítés a "tudat" fogalmának tanulmányozásához
A tudat vizsgálatának három fő megközelítése van. Mindegyiknek megvannak a maga pozitív vonatkozásai és hátrányai. Együtt adhatnak többé-kevésbé tiszta képet.
Episztemológiai szempont. Ebben az esetben kognitív képességeket vizsgálnak, amelyeknek köszönhetően az egyén képes új ismeretek megszerzésére.
Axiológiai megközelítés. A tudatot holisztikus természetnek tekintik.
Praxeológiai megközelítés. Az előtérben vannak a tevékenység szempontjai. Különös figyelmet fordítanak a tudat és az emberi cselekedetek kapcsolatára.
A "tudat" fogalmának meghatározása a filozófiában
A filozófiában a tudat meghatározható a környező valóság legmagasabb mentális visszaverődésének képességeként. A tudatosság egyedülálló az ember számára. A tudat nem lehet a belső vagy a külső világ szenvtelen, érzelem nélküli tükröződése. Beszélni kell a tudat jelenségéről, valamint a tapasztalatról és a tudásról egyszerre, amelyek az egyén belsejében fordulnak elő.
A tudatnak van egy másik meghatározása - mint a környező valóság céltudatos tükröződése, amely alapján viselkedését szabályozzák. Az emberi gondolat sokáig ment a tudat ezen gondolatához. Ugyanakkor hosszú ideig a tudattalan és a tudatos egy volt, nem különült el. A tudatosságot gyakran azonosították az intelligenciával és a gondolkodással.
A tudat szétválasztásának nagy problémája, meghatározása az, hogy minden egyes tudati aktusban összeomlik az ember egyedisége és eredetisége. A tudatosság szó szerint minden emberi megnyilvánulásban kifejeződik. Nietzsche szerint nem választható el az élettapasztalattól. Tanulmányozni kell vele együtt.
A tudat szerkezete
A filozófia a tudatot szerves rendszernek tekinti. Mindazonáltal minden külön filozófiai irányzatban teljesen más a felépítése. Például A. Spirkin három fő szférát azonosít: kognitív, érzelmi, akaraterős.
De C. G. Jung már a tudat négy funkcióját azonosítja, amelyek tudatos és tudattalan szinten nyilvánulnak meg: gondolkodás, érzések, érzések, intuíció.
Eddig a filozófusok megpróbálnak tiszta tudatszerkezetet adni, de mindezt bizonyos mértékben szubjektíven végzik.
