A tudat egyszerre több jelenségre utal, amelyek egy különleges emberi tevékenység megnyilvánulásaként működhetnek. A tudatosság révén az emberek sok szempontból érzékelik a körülöttük lévő világot.
A "tudat" kifejezést elég nehéz meghatározni, mivel a szót sokféleképpen használják. Az orvostudományban és a pszichológiában a tudat az egyén mentális állapota, amely a külvilág, az élet szubjektív észlelésében, valamint ezekről az eseményekről szóló beszámolóban fejeződik ki. Ezenkívül a tudatosságot ébrenlét állapotának, valamint a külvilágra adott reakciónak is nevezik, szemben az alvás vagy a kóma állapotával.
A tudat alapját a gondolatok, a képzelet, az észlelés, az öntudat és egyéb tényezők alkotják. E tekintetben némileg eltérően értelmezik a filozófiában és más tudományokban, amelyek a tudatot olyan kategóriának tekintik, amely az ember fizikai megnyilvánulásához viszonyítva az ember mentális tevékenységét jelöli. Ennek eredményeként sok filozófus a tudatot tekintette a világ legfontosabb jelenségének. Egyes tudósok azonban ezt a szót túl homályosnak tartják ahhoz, hogy konkrét jelenségek leírására használják.
Így vagy úgy, a tudat fogalma és kerete, akárcsak a kifejezés létezésének jelentése, a tudományos gondolkodás egyik fő problémájaként működik. A probléma tanulmányozása olyan területeken zajlik, mint az elmefilozófia, a pszichológia, a neurobiológia és a mesterséges intelligencia problémáit tanulmányozó tudományágak. A gyakorlati megfontolások problémái közül kiemelhető például a tudat jelenlétének meghatározása súlyosan beteg és kómában szenvedő embereknél, az embertelen tudat megléte és annak mérése, az emberi tudat megjelenésének folyamata, a számítógépek képessége tudatos állapotok elérése stb.
A tudat képességként és gondolkodásként működhet. A tudattal szembeni gondolkodás a gondolkodás képessége, a világ bizonyos fogalmakban való rögzítése, ezek alapján bizonyos következtetések levonása.
A legegyszerűbb tudatosság a saját és a saját "érzékszerveinek" állapotának, általában a létnek az érzése. A tudatot csak maga az alany figyelheti meg, objektív eszközökkel nem határozható meg.
Vita folyik arról, hogy szükség van-e tudatosságra az intelligens viselkedéshez. Ebben az esetben az alany és a tárgy, a tudat és a világ összefügg. Egyesek úgy gondolják, hogy az értelmi fogyatékos emberek torz elképzeléseket dolgoznak ki a körülöttük lévő világról, ami az intelligens viselkedést kulcsfontosságú tényezővé teszi a tudat kialakulásában. Az ember így vagy úgy érzékeli a körülötte levő jelenségeket, ezért nem beszélhetünk a tudatosság teljes hiányáról egyetlen egyénben sem.
