Ismeretes, hogy a harmonikusan fejlett személyiség nevelése a pedagógia fő feladata. Az ilyen feladatot ideálisnak is nevezik, vagyis lehetetlen minden tekintetben egyformán fejlett személyiséget kialakítani. Erre azonban érdemes törekedni. Mindenesetre a pedagógus feladata, legyen az szülő vagy tanár, minden feltétel megteremtése a feltörekvő személyiség harmonikus fejlődéséhez.
Utasítás
1. lépés
Az átfogó személyiségfejlesztés magában foglalja a szoros kapcsolatban álló személy mentális, erkölcsi, esztétikai, munkás és fizikai tulajdonságainak kialakulását. Ez azt jelenti, hogy a személyiség harmonikus fejlődéséhez a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani mind az öt szempontra az oktatásban.
2. lépés
A személyiség mentális fejlődésének biztosítása érdekében a gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a tudományos ismeretek alapjainak elsajátítására, a logikai gondolkodás kialakítására, a minták megtalálásának képességére a környező világ folyamatai és jelenségei során. A gyermeket meg kell tanítani alapvető mentális műveletekre, például elemzésre és szintézisre, összehasonlításra, általánosításra, rendszerezésre. Meg kell tanítani a növekvő embert az önképzés technikáira: az értelmi munka folyamatának megszervezésére, az idő racionális elosztásának szabályaira, az információkeresés hatékony módjaira stb. Mindez végül hozzájárul a tudományos világnézet kialakulásához. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy személy mentális fejlődése nemcsak a tanulási folyamatban, mondjuk az iskolában zajlik, hanem játékok, felnőttekkel folytatott napi beszélgetések és a körülötte lévő világ jelenségeinek önálló megfigyelése során is.
3. lépés
A személyiség sikeres erkölcsi fejlődéséhez nemcsak a társadalom erkölcsi törvényeinek és a benne elfogadott magatartási szabályoknak a megismertetése szükséges, hanem az erkölcsi viselkedés képességeinek céltudatos kialakítása is. Csak a közeli emberek személyes példája képes meggyőzni a gyermeket arról, hogy az ilyen készségek nemcsak a társadalomban elfogadott konvenciók, hanem hatékony mechanizmusok az emberek közötti jó kapcsolatok kiépítésére.
4. lépés
A munkaügyi oktatás arról szól, hogy segítsen a gyermeknek megérteni a munka szükségességét a társadalom sikeres életéhez. Magában foglalja a mások munkájának eredményei iránti tisztelettudó hozzáállás kialakulását, valamint a gyermek munkájával kapcsolatos felelősségteljes hozzáállás kialakulását. Az elemi munka és a mindennapi készségek gyermek általi elsajátításának folyamata, későbbi életkorban pedig a jövőbeni szakma megválasztásához való tudatos hozzáállás bizonyosan a munkaerő-oktatásnak tulajdonítható.
5. lépés
Az esztétikai nevelést úgy kell érteni, mint a gyermek művészi ízének kialakulását, a világkultúra remekeinek megismerését. A felnőtt feladata, hogy segítsen egy fiatalnak megtanulni látni a szépséget a művészetben, a környező valóságban és élvezni annak észlelését. Jelentős szerepet játszik itt maga a gyermek kreatív képességeinek fejlesztése: hangszeren való tanulás, éneklés, koreográfia, képzőművészeti technikák.
6. lépés
A sikeres testneveléshez hasznos szokásokat kell kialakítani a gyermekben, amelyek jellemzik az egészséges életmódot, megtanítják testének körültekintő és figyelmes kezelésére, megtanítják a testi egészség megőrzésére és a test erőforrásainak fejlesztésére.
7. lépés
Természetesen a harmonikus, teljes körű fejlődéshez integrált megközelítésre van szükség: például ma lehetetlen gondoskodni a mentális, holnap pedig a gyermek esztétikai fejlődéséről. Ennek a folyamatnak minden aspektusa szorosan összekapcsolódik, és miközben fejlődik, a gyermek megtanulja megérteni a fizikai mozgások harmóniáját, az erkölcsi posztulátumok következetességét, valamint az alkotó munka szépségét és bölcsességét.
