Meg kell tanítani a gyermeket a 7 évhez közelebbi időzítésre. Ebben a korban már kialakult a logikus gondolkodás, és képes érzékelni az elvont fogalmakat. Ehhez azonban a szülőknek türelemre lesz szükségük.
Hol kezdjem
Iskola előtt a gyerekek az életet egy bizonyos életritmusként érzékelik. Először a kicsik ismerkednek meg az évszakokkal. Ezután megismerik a hónapokat, a hét napjait, a napszakokat. De még nem tudják pontosan meghatározni az időt az óra tárcsa segítségével a felnőttek segítsége nélkül.
6–7 éves korára egy hétköznapi óvodás gyermeknek van információja arról, hogy a reggel közvetlenül az éjszakai alvás után következik be, amikor felkel a nap. Ilyenkor általában reggelizik és óvodába jár. Este jön, amikor a nap kezd lemenni és kint besötétedik. Akkor itt a családi vacsora ideje. Az este zökkenőmentesen folyik az éjszakába, amikor mindenkinek aludnia kell. A reggel és este közötti időintervallum pedig a nap.
Ha a csecsemő továbbra is zavart, akkor kezdetben érdemes megismételni vele az összes fogalmat és azt, hogy mi következik. Ugyanakkor fel kell hívni az óvodás figyelmét az életünk időigényére. Magyarázza el hozzáférhető formában azt is, hogy mit jelent a múlt, a jelen és a jövő. Mutasson be fogalmakat: először, először, aztán, majd utána. Ami tegnapot, ma, holnapot jelent.
Ahhoz, hogy a gyermek megtanulja, hogyan kell órát mondani az óráról, körbe kell rajzolni a fenti feltételeket. Vagyis festse a megfelelő időintervallumokat különböző színekkel: reggel, délután, este és éjszaka.
Ezután ajánlott felkérni a gyermeket, hogy ossza ezeket az intervallumokat megközelítőleg egyenlő intervallumokra. És már ossza őket kisebb időtartamokra, amelyekben a baba valamivel van elfoglalva a napi rutin szerint. Hadd emlékezzen maga az óvodás aznapi szokásos tevékenységeire, és próbálja meg azokat a napszaknak megfelelő időközönként elhelyezni. A megszerzett tudás megszilárdítása érdekében hagyja, hogy a gyermek olyan képeket rajzoljon, amelyek bizonyos ügyeit tükrözik. A kompozíciók a falra akaszthatók az ugyanazon a helyen található rögtönzött körtárcsa körül.
Tanulás a játékban
A legjobb mód arra, hogy megtanítsa a gyermeket a pontos idő önálló meghatározására, egy nagy játékórán derül ki, ahol a kezeket mozgathatja. El kell magyarázni a gyereknek, hogy az idő nem mehet vissza. Mutassa meg, hogy az óramutatók milyen irányban mozognak, magyarázza el, mit mutat a legrövidebb, mi a leghosszabb és mi a legvékonyabb, milyen sebességgel mozog mindegyik.
Ezt az információt fokozatosan kell bemutatni a gyermeknek, egy óramutatótól kezdve. Néhány nap múlva, amikor az óra ismerete beolvad, érdemes továbblépni a percmutató tudásának asszimilálására. Így a gyermek meg fogja érteni, hogy a nap órákból, percekből percekből és másodpercekből áll.
Annak megértése érdekében, hogy a gyermek megtanulta-e a koncepciót, vagy sem, érdemes megkérni őt, hogy magyarázza el a kifejezést a saját szavaival, mutassa meg, hol lesz a kis nyíl egy órán belül. Az óra elsajátítása után léphet a percekre. És aztán - másodpercekre.
Meg kell erősíteni az információt a gyermek folyamatos képzésével. Ehhez megkérdezheti, hogy hány óra van, megtaníthatja, hogyan szokott válaszolni. Például az órában: 16 óra, húsz perc. És válaszolnia kell - húsz perc múlt öt. Azt is megkérheti, hogy állítson be egy meghatározott időpontot a játékórán.
Nem kell siettetni a gyereket. A lényeg az, hogy az óvodások képzése játék formájában zajlik, és pozitív érzelmekkel jár. A lecke nem tarthat tovább 20-30 percnél. Ez a legoptimálisabb idő, hogy a csecsemőnek ne legyen ideje elveszíteni érdeklődését.
