A Gyermekkori Neurózisok Gyakori Tünetei

Tartalomjegyzék:

A Gyermekkori Neurózisok Gyakori Tünetei
A Gyermekkori Neurózisok Gyakori Tünetei

Videó: A Gyermekkori Neurózisok Gyakori Tünetei

Videó: A Gyermekkori Neurózisok Gyakori Tünetei
Videó: Egyre több az 1-es típusú cukorbeteg gyerek - 35 Perc 2024, November
Anonim

Hogyan lehet meghatározni a gyermek neurózisát? A neurotikus rendellenesség típusától függően a betegség erre vagy arra a formájára jellemző jelek jelentkezhetnek. Például a gyermekkori hisztérikus neurózis egyik fontos megnyilvánulása a légzés megszakadása, fulladásos állapot panaszai. Ugyanakkor a gyermekkori neurózisok általános tünetei is megkülönböztethetők. Kik ők?

Hogyan nyilvánulnak meg a gyermekkori neurózisok?
Hogyan nyilvánulnak meg a gyermekkori neurózisok?

A neurózis olyan betegség, amely a gyermek pszichéjén és fiziológiáján keresztül egyaránt megnyilvánul. Ezért ésszerű két kategóriára osztani a gyermekkori neurózisok általános tüneteit.

A gyermek neurotikus állapotának fiziológiai jelei

A gyermekkori neurózisok tünetei általában spontán módon kezdenek megnyilvánulni. Fokozatosan haladhatnak, romolhatnak, bonyolíthatják mind a gyermek, mind a szülők életét.

A fiziológia neurotikus állapotának első jelei lehetnek idegesek. Leggyakrabban az ellenőrizetlen izomrángás érinti az arcot: szemhéjak, ajkak sarkai, áll. A ticek azonban előfordulhatnak az egész testben.

Az autonóm idegrendszer megsértése a gyermekkori neurózisok gyakori tüneteinek kategóriájába tartozik. Hogyan nyilvánulhatnak meg? Fejfájás és szédülés nélkül, nyilvánvaló ok nélkül, a végtagok remegése, a vérnyomás változása, a szem előtt repül és a fül csengése révén. Nem ritka, hogy a gyermek hajlamos az izzadásra.

A kialakuló neurózis hátterében a gyermek fotofóbiát, túlzott érzékenységet tapasztalhat a hangos hangok iránt, hőmérsékleti változásokat.

A gyermekkori neurotikus rendellenességek tünetei általában emésztési problémákat tartalmaznak, amelyeket nem helytelen étrend, mérgezés vagy egyéb betegségek okoznak. A neurózis a hasi morajlás és az állandó puffadás, a fokozott gáztermelés révén nyilvánulhat meg. A széklet képes megtörni: a neurózisokat mind székrekedés, mind időről időre hasmenés jellemzi. Hasi fájdalom, kólika, hányinger, sőt hányás is gyakran a tünetek része.

A fentieken kívül a gyermekkori neurózis jelei lehetnek:

  • memória- és koncentrációs zavarok, figyelem;
  • izomgyengeség, fokozott fáradtság, teljes lebomlás a gyermekben;
  • túlzott izgalom, sztereotip mozgások;
  • hajlam arra, hogy megharapja a körmét vagy az ajkát;
  • bőrbetegségek, ideges viszketés, bőrkiütések, csalánkiütés;
  • a test különböző részein fellépő fájdalmak, amelyek önmagukban elmúlnak;
  • látási és hallási problémák;
  • álmatlanság;
  • étvágytalanság, a gyermek ízlési preferenciáinak megváltozása, tartós szájszárazság vagy kellemetlen íz panaszai még a gyermek fogmosása után is;
  • fokozott vizelés vagy éppen ellenkezőleg, hosszan tartó vizeletretenció;
  • különféle változások az arckifejezésekben;
  • a légzőrendszer, az erek vagy a szív betegségére jellemző tünetek;
  • ok nélkül jelentkező hideg- vagy hőérzet, libabőr, zsibbadás a test különböző részein, hideg kéz és láb.

Érzelmi és pszichológiai tünetek

A gyermekkori neurotikus rendellenességeket szinte mindig nem megfelelő szorongás, irracionális félelmek, ijesztő fantáziák és gondolatok kísérik. A gyermek negatív érzelmi állapotban kezdhet „elakadni”, rögeszméi lehetnek. Ritka esetekben, gyermekkori neurózisok esetén ijesztő jellegű hallucinációk fordulnak elő.

A neurotikus rendellenességekben szenvedő gyermekek szeszélyesek és nyafogók. Könnyen ingerlékenyek, gyengén kontrollálják viselkedésüket, szinte nem tudják kontrollálni az érzelmeiket. Bizonyos esetekben fokozott agresszió jelenik meg, önkárosító hajlam (auto-agresszió), dühkitörések, negativizmus jelen lehetnek.

A gyermekek neurózisainak gyakori tünetei a következők is:

  1. a vágy, hogy állandóan egyedül legyek, a barátokkal való találkozás megtagadása, elszigeteltség;
  2. állandó belső szorongás érzése;
  3. depressziós motívumok a gyermek viselkedésében és hangulatában;
  4. indokolatlan és hirtelen hangulatváltozások;
  5. neheztelés és fájdalmas reakció minden kritikára, észrevételre;
  6. önértékeléssel kapcsolatos problémák, hajlandóság hosszú gondolkodásra a döntés meghozatala előtt, a választás képtelensége, állandó kétségek, gyanakvás;
  7. hipochondria;
  8. túlzott félelem, nem megfelelő idegi reakciók akár minimális ingerre is;
  9. képtelen megbirkózni még enyhe stresszel is;
  10. pánikrohamok.

Ajánlott: