Az apák és a gyermekek problémája mindig aggasztotta a szülőket, de ez a kérdés különösen akut serdülőkorban. Ebben az időben, mint tudják, a hatóság megváltozik, a gyermek számára nem anya és apa, hanem barátok és társaik véleménye fontos.
Egy másik probléma maga a kamasz eltérő nézete: bár önálló felnőttnek tartja magát, a szülők számára mégiscsak egy gyermek, akit ellenőrizni és védeni kell.
A tinédzserekkel való együttlét érdekében a felnőtteknek megértést és türelmet kell tanúsítaniuk. Fontos felismerni, hogy a tinédzser már többé-kevésbé független ember, aki képes döntéseket hozni és felelős a tetteiért. Ez nem azt jelenti, hogy neki mindent bele kellene engednie és teljes választási szabadságot kellene adnia neki. Ebben az esetben a toleranciát azonban ésszerű határokon belül kell bemutatni.
Érdemes nagyobb érdeklődést mutatni a tinédzser életében zajló események iránt is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tolakodónak kell lenned, elég csak megmutatni, hogy a gyermek nincs egyedül, és fontos, hogy a szülők részt vegyenek az életében.
Az élet minden egyes emberének nagyon fontos a saját tapasztalata. Nem szabad mindenben irányítani a tinédzsert, meg kell engedni, hogy saját hibáit kövesse el, és tanuljon belőlük. A helyzetek különbözőek, és senki sem tudja, hogy maga a szülő hogyan viselkedne ebben az esetben.
A tinédzser már nem gyermek, de még nem is felnőtt, ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenképpen támogatásra és védelemre van szüksége a hozzá legközelebb álló emberektől.
