A nevelés a gyermek bármely életkorában fáradságos folyamat. De mindenki tudja, hogy amint a gyerekek felnőnek, a vezetés és az oktatás folyamata megnehezül. Serdülőkorban a gyermek különösen nehéz helyzetben van, amikor már nem gyermek, de még nem felnőtt. Meghatározási kísérleteit gyakran szüleivel való konfliktusok kísérik.
A tinédzser nevelése során mindenekelőtt meg kell érteni, hogy most úgy kell őt felfogni, ahogyan ő szeretné. De van itt egy különleges finomság. Hadd gondolja a tinédzser, hogy teljesen magáévá tette őt új viselkedésében, amely elég gyakran változik, de ne sejtse, hogy nevelni próbálja.
Először ki kell érdemelnie a bizalmát. A bizalom nemcsak a szeretetet, hanem az emberek közötti kapcsolatokat is építi. Egy tinédzser számára ez rendkívül szükséges. Korában megjelennek a titkok és a személyes élet. Nem kell mindezt tőle megtudni. Ha a gyermek bízik benned, akkor ő maga is elmondja és megosztja benyomásait. Nem kell kategorikusan és keményen elítélni a tetteit. Ez el fogja tolni magától. Próbáljon tanácsot adni.
Még akkor is, ha tanácsod után a kamasz másképp cselekszik és kudarcot vall, akkor nem kell hibáztatni és szemrehányást tenni. A gyermek kezd tanulni a hibáiból, ezért nyugtassa meg és mondja el példáját az életből. Apránként elkezd hallgatni a tanácsára, és tudat alatt enged az oktatásnak.
Gyakran maguk a serdülők sem értik, miért van szükségük erre vagy arra a cselekvésre. Azt hiszik, mindent tudnak és a világ működését, de a valóságban nem. Amikor megkapja tettei következményeit, mindenkit hibáztat, kivéve önmagát. Fel kell tölteni benne a felelősséget tetteiért. Beszéljen vele erről, de ne olvassa el az erkölcsöt. Próbáljon meg egy pihentető beszélgetést folytatni, és akkor a gyermek őszinte lesz. Meséljen neki tizenéves tapasztalatairól. Lehetőleg azt, ahol hibázott, és hogyan javította ki azokat. Hangsúlyozd, hogy a szüleid segítettek neked. Akkor a gyermek engedelmeskedni fog neked, és nevelése simábban fog menni.
