A boldogság egyetemes cél. Minden erkölcsileg és pszichológiailag érett ember arra törekszik. A boldogság lehet pillanatnyi hullámzó érzés vagy a világ és önmagad kitartó érzése.
Utasítás
1. lépés
A pszichológusok úgy határozják meg a boldogságot, mint a saját teljességének, örömének és harmóniájának érzését a külvilággal való kapcsolatokban. A boldogság különböző formákat ölthet: erős ideges izgalom azok számára, akik szeretik a zajos társaságokat és a hangos bulikat, csendes nyugalom azok számára, akik szeretnek egyedül lenni és könyvet olvasni.
2. lépés
A boldogság jelenségének egyetlen nagyon nagy paradoxona van: minél többet törekszik érte az ember, annál nehezebb boldoggá válni. Ezenkívül, amint azt a gyakorlat is mutatja, az idősebb emberek gyakrabban érzik magukat boldognak, mint a fiatalok. Ugyanez igaz az anyagi gazdagságra is. Egy jobb helyzetben lévő ember nem érezheti azt az egységet a természettel és a körülötte lévő világgal, ahogyan egy szegény ember érezné.
3. lépés
Az is érdekes, hogy a boldogság olyan állapot, amely egy adott emberre vonatkozik. Lehetetlen azt mondani, hogy egy egész embercsoport vagy egy egész ország boldog.
4. lépés
Ma a boldogság két fő és legnépszerűbb fogalma létezik. Az első pillantás Abraham Maslow-t ábrázolja a szükségleteinek piramisával, a második - Victor Frankl.
5. lépés
Abraham Maslow az ember boldogságát látta önmegvalósításában, a megszokott étkezési, alvási és biztonsági igények kielégítésén keresztül haladt céljai felé. Így egy boldog embert tehetségesnek, kiegyensúlyozottnak, bölcsnek és sikeresnek mutatnak be.
6. lépés
Frankl Viktor úgy vélte, hogy a boldogság egy út, jelentéskeresés. És akik a boldogságra törekszenek, mint célra és végső örömre, soha nem fogják megérteni. Az ember ugyanis annyira a végpontra koncentrálódik, hogy az élet során elveszíti mozgásának valódi értelmét, ami azt jelenti, hogy elveszíti a boldogságot is.
7. lépés
A boldogság mérésének kérdése a pszichológia szempontjából is fontos. Ehhez a "szubjektív jólét" fogalmát használják. A "szubjektív jólét" az emberi élet különböző szempontjaival való elégedettségtől függ: társadalmi, személyes, szexuális, családi, munkahelyi stb.
8. lépés
A boldogság érzését az ember személyiségjegyei is befolyásolják: hobbi, optimizmus, szórakozás, önértékelés, extraverzió. A legfrissebb tanulmányok azonban azt mutatják, hogy azok az emberek, akiknek sok a személyes kapcsolata - barátság, munka, család, szociális -, boldogabbnak érzik magukat. A boldog emberek kevesebb időt töltenek egyedül, mert szerelmesek, erős házasság és hű barátok vannak.
9. lépés
A boldogság jelenségének értelmezéséhez sokféle megközelítés és a témával kapcsolatos hatalmas mennyiségű tudományos kutatás ismét bebizonyítja, mennyire sokrétű és mennyi ismeretlen szempontot rejt magában még mindig.
