A szülők feladata a gyermekük megtanítása, azonban a gyermekek fejlődése egy speciális törvény szerint történik. E minták egyikét a 20. század elején fogalmazta meg a híres pszichológus, L. S. Vigotszkij, aki a gyermek proximális fejlődésének zónájának nevezte.
A gyermek proximális fejlődésének zónája
Egy bizonyos életkor elérésekor a gyermek megtanul bizonyos dolgokat, amelyeket saját maga is megtehet - járás, gombolás, kézmosás stb. De ugyanakkor számos olyan dolog is létezik számára, amelyet csak felnőtt segítségével tud megtenni. Ez a második kategória a gyermek proximális fejlődésének zónája. Az esetek harmadik kategóriája magában foglalja a többi műveletet, beleértve azokat is, amelyeket a gyermek jelenleg még a szülők segítségével sem képes elsajátítani.
L. S. Vigotszkij bebizonyította, hogy a gyermek képességeinek bővítése csak azoknak a cselekedeteknek köszönhető, amelyek a proximális fejlődés zónájához kapcsolódnak: holnap a gyermek önállóan fogja megtenni azt, amit ma anyjával és apjával. Így, ha a szülők sokat tesznek a gyerekkel, akkor a proximális fejlődés zónája a lehető legszélesebbé válik, és nem csak azt tartalmazza, amit képtelen elsajátítani. Egy ilyen gyerek nagyon gyorsan megtanul sok készséget és képességet, magabiztosabbnak, biztonságosabbnak és sikeresebbnek érzi magát. A gyermek magára hagyva a szülők szűkítik a proximális fejlődés zónáját, csökkentik a lehetőségeit.
Ezt a törvényt egyértelműen ábrázolhatja az a példa, hogy miként tanítja gyermekét biciklizni. Először felteszi gyermekét a kerékpárra, és meggördíti, a kormánynál fogva. Fokozatosan a gyermek elkezd pedálozni és kormányozni magát, de Ön továbbra is az ülés mellett tartja a kerékpárt. Végül elengeded a biciklit, és a gyerek egyedül halad. Nagyon fontos megérteni, mikor van ideje elengedni: ha korán megteszi - a gyermek eleshet és elkezd félelmet érezni, későn engedjen el - a csecsemőnél bizonytalanság érzése támad.
Hogyan lehetne másként használni az L. S. törvényét Vigotszkij
Sok szülő előbb vagy utóbb szembesül azzal a ténnyel, hogy a gyermek abbahagyja a hallgatást arra, amit a szülők ajánlanak vagy megrendelnek. Gyakrabban ezek a verbális üzenetek hátrányt okoznak - nem kényszerítheti a gyermeket az olvasásra, ha maga nem veszi át a könyvet. Ha jó szokásokat szeretnél csepegtetni a babádban, tartsd be magad: tarts be családi olvasmányokat és versenyeket, menj horgászni, síelni vagy korcsolyázni.
Milyen egyéb hatások érhetők el a közös tevékenységekből? A gyermek általános tanulási képessége jobbá válik, növekszik az önbecsülése és az önelégedettsége. Ezenkívül a szülők és a gyermekek közös tevékenysége hozzájárul a hosszú távú barátság és a jó kölcsönös megértés kialakulásához.
