A születés pillanatától a pubertás végéig a gyermek bizonyos korválságokat él át. Nemcsak fiziológiai változásokkal, hanem néha negatív érzelmi sokkokkal is társulnak. A szülők azon képessége, hogy meghatározzák a helyes viselkedési taktikákat, lehetővé teszik, hogy a legkevesebb veszteséggel nehéz szakaszokat hajtsanak végre.
A gyermek növekedésének és fejlődésének időszakában pszichéje és viselkedése folyamatosan az életkorral kapcsolatos változásokon megy keresztül. Az átmeneti szakaszokban a gyermek teste gördülékenyen halad át egyik fejlődési szakaszából a másikba, azonban az életkorral összefüggő válságokat nem szabad összetéveszteni a gyermek fejlődésének ugrásaival.
Újszülött válság
A csecsemő életének első másfél-két hónapjában nyilvánul meg. Fiziológiai szempontból a csecsemő csak alkalmazkodik a körülötte lévő világhoz - fokozatosan megtanulja leválasztani méhen belüli életét. Pszichológiailag ez egy meglehetősen viharos időszak, amikor a csecsemő gyakran sír és érzelmileg függ a közeli felnőttektől. Körülbelül két hónap elteltével a csecsemőnek van ideje, hogy jól érezze magát a helyzetben, nyugodtabbá, sőt kissé üdvözlővé váljon.
Kisgyermekkori válság
A gyermek másfél éves kortól a második válságos időszakba lép, amikor megtanul járni és beszélni. A napi rutintól és saját igényeitől függően a baba fokozatosan kialakítja szokásait és bioritmusát a kényelmes fejlődés érdekében. Ebben az időszakban különösen kötődik édesanyjához, ennek ellenére rájön, hogy a nő nem csak hozzá tartozik. A gyermek még az első "tiltakozó akcióit" is képes megmutatni, de a szerető szülőknek finoman és kitartóan korrigálniuk kell viselkedését.
Válság 3 év
A gyermekpszichológusok ezt a stádiumot jellemzik a legsúlyosabbnak és legnehezebbnek, amikor a gyermek makacssága és makacssága elérheti csúcspontját. A gyerekek nemcsak önakaratot mutatnak, de gyakran még a korábban kialakított szabályokkal is ellentétesek. Ez azonban csak szüleik próbája az erőn és a karakter erején, hogy meddig mehetsz el engedetlenségedben. Nem szabad agresszíven reagálnia az ilyen érzelmi kitörésekre, elég, ha egyszerűen átirányítja a gyermek figyelmét néhány érdekes részletre.
Általános iskoláskorú válság
A 6-8 éves gyermek válsághulláma közvetlenül összefügg társadalmi helyzetének változásával - a volt óvodás iskolás lesz. Az esetleges túlterhelés és szorongás csökkentése érdekében a szülőknek a lehető legkényelmesebbé kell tenniük a gyermek életét, odafigyeléssel és odafigyeléssel. Ha az újonnan vert diákot nem érdeklik további órák és különféle körök és szekciók látogatása, a pszichológusok nem javasolják, hogy szembeszálljanak a gyermek kívánságaival. A túlterhelés általában negatívan befolyásolja a gyermekek fiziológiai és pszichológiai fejlődését.
Tizenéves válság
A legtöbb szülő átmeneti kora általában nem marad észrevétlen. 12-15 éves korában a szeretett gyermek megszűnik gyermek lenni, bár felnőttnek sem nevezheti. A mértéktelenség néha agresszióvá is válhat, és az önigazság egy tinédzsert meglehetősen makacs és önfejűvé tesz. Nagyon fontos számára, hogy érvényesüljön társai között, míg a cél elérésének módjai gyakran asszociális viselkedéshez vezetnek. Fontos, hogy a felnőttek bizalmas kapcsolatot alakítsanak ki gyermekükkel, hogy különösebb gond nélkül együtt tudják átvészelni a serdülőkor turbulens időszakát.
Minden gyermek rendszeresen átesik az életkorral összefüggő válságokban, de megnyilvánulásai közvetlenül függenek a gyermek egyéni jellemzőitől. A szüleiddel való jó kapcsolat lágyíthatja a durva széleket, és a lehető legkényelmesebbé teheti a turbulens időszakot.
