A gyermek iskolai felkészültségét nem annyira a számolás és az írás képessége határozza meg, mint inkább a pszichológiai fejlődése és az a képessége, hogy új társadalmi szerepbe - a diákba - belépjen.
A gyermek iskolai felkészültsége több szempontra osztható. A szellemi alkotóelem nem korlátozódik a számolás, az írás és az olvasás alapismereteire. Akár azt is mondhatod, hogy nem ez a fő. De most arra kérik a tanárokat, hogy felkészülten jöjjenek az iskolába, elfelejtve, hogy az intelligencia szintjét nem az határozza meg, hogy képes-e megjeleníteni az utó- és vezetéknevét. A gyermek általános tanulási készségéről szól, ami azt jelenti, hogy képes megjegyezni, reflektálni, összehasonlítani, elemezni az információkat és levonni a következtetéseket.
Mérje fel a gyermek szociális készségeit. Jól kijön-e a társaival, fél-e az ismeretlen felnőttektől, részt vesz-e tömeges rendezvényeken? Különösen figyeljen arra, hogy gyermeke hogyan viselkedik a nyilvánosság előtt. Mindez lehetővé teszi annak eldöntését, hogy a gyermek készen áll-e kapcsolatépítésre az osztálytársakkal, és ami a legfontosabb, hogy a tanár hogyan fogja meglátni.
Ha úgy dönt, hogy gyermekét 6 és fél vagy hét és fél évesen iskolába küldi, figyeljen a következő pontokra. A gyermek fáradtságának mértéke - mely időpontban van az ébrenlét csúcsa, vajon könnyen korán kelhet-e a gyermek, hány percet tölthet legfeljebb kitartással és egyhangú munkával kapcsolatos feladatokra.
Figyelje meg gyermeke iskolai pszichológiai felkészültségét. Képes-e gyermeke megfelelően értékelni teljesítményét, eredményeit és kudarcait? Könnyű-e neki veszítenie, hogyan veszi észre a kritikát a megszólításában, van-e neki vezetője, vagy fordítva, csendes-e? Ideális esetben a gyermeknek az osztályzatokat inkább jutalomként, mint teljesítményének jelzőjeként kell felfognia.
