A Válság Mint Gazdasági Jelenség

Tartalomjegyzék:

A Válság Mint Gazdasági Jelenség
A Válság Mint Gazdasági Jelenség

Videó: A Válság Mint Gazdasági Jelenség

Videó: A Válság Mint Gazdasági Jelenség
Videó: Mikor jön a gazdasági összeomlás, és mi okozza majd? (5 fő kockázat ma) (7/13) 2024, Lehet
Anonim

A gazdasági válság az ország gazdaságának az az állapota, amikor a termelés jelentősen visszaesik, a jól működő termelési kapcsolatok megszűnnek, a kis- és nagyvállalatok csődbe mennek, a munkanélküliségi ráta pedig meredeken emelkedik. Ennek eredményeként a lakosság jövedelme csökken, és sokan a szegénységi küszöb alatt vannak.

A válság mint gazdasági jelenség
A válság mint gazdasági jelenség

A válság okai

Amikor a válság okairól beszélünk, a legtöbb közgazdász rámutat a piaci egyensúlyhiányra. Az árukínálat meghaladja a keresletet, és az emberek abbahagyják az áruvásárlást. A vállalkozások kénytelenek csökkenteni termékeik árát. A megszerzett pénz már nem fizet a termelésért, ennek eredményeként a vállalkozók csődbe mennek. Ezért gyakran beszélnek a "túltermelés válságáról". A háztartások jövedelmének csökkenése a kereslet még nagyobb csökkenéséhez vezet, és új üzemzárási és elbocsátási hullámot okoz.

N. D. Kondratjev a gazdaság fejlődését nagy ciklusok formájában mutatta be, amelyekben a válság csak természetes része. A ciklus szakaszokból áll: kezdeti, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van, - válság - depresszió - gazdasági fellendülés. Ezek a ciklusok a tudomány és a technológia fejlődéséhez kapcsolódnak, ami új iparágak megjelenéséhez vezet, amelyek gyorsan fejlődni kezdenek. Ugyanakkor a régi iparágak hanyatlásban vannak. A válság velük kezdődik. A gazdaság válságai háborúval, természeti katasztrófákkal stb.

Válságtípusok

A közgazdászok kétféle válságról beszélnek - recesszióról és depresszióról. Recesszió - amikor a gazdaságban legalább hat hónapig csökken a termelés szintje, vagyis negatív GDP. Ugyanakkor az esés nem éri el a minimumot.

A depresszió nagyon erős, mély vagy elhúzódó recesszió, amikor a termelés volumene jelentősen csökken, és ez az állapot nagyon hosszú ideig, néha több évig is fennáll.

Az 1930-as évek nagy depressziója a súlyos depresszió klasszikus példája. 1929 és 1933 között az Egyesült Államokban a termelés 30% -kal esett vissza. 1933-ban a munkaképes korú népesség körülbelül egynegyede munkanélküli volt. A cégek nem tudták eladni termékeiket, és hatalmas számban bezárták gyáraikat és irodáikat.

A válságok következményei nagyon jelentősek az országok társadalmi életében. Például a válság miatt növekszik az érdeklődés a vallás iránt, növekszik a különböző betegségek miatti halálozás, nő az öngyilkosságok száma, nő az alkoholizmus és az olcsó italokat fogyasztó lakosság. A bűnözés egyre növekszik. Az idegenforgalom jelentősen csökken.

A válságok az elmaradott termelési módszerek megsemmisítésével gyógyítják a gazdaságot. És ez a válság arra készteti az embereket, hogy új módszereket keressenek a gazdaság kezelésére, ami végül gazdasági fellendüléshez vezet.

Ajánlott: