A gondolatok koherens kifejezésének képessége megkülönbözteti a Homo sapiens-t az állatvilág többi részétől. Az úgynevezett "Mowgli" - állatok által nevelt gyermekek, soha nem tanultak meg beszélni, és nem lettek a társadalom tagjai.
Utasítás
1. lépés
A gyermek a szocializáció első tapasztalatait természetesen a családban szerzi meg. Az altatódal hangjain keresztül a baba először megismerkedik anyanyelvével. Fontos, hogy a szülők figyeljenek erre a sajátos fejlődési szakaszra, mivel egy személy alapvető készségeit, beleértve a beszédet is, legfeljebb egyéves korban határozzák meg. Az első dolog ebben a korban az, hogy folyamatosan kommunikáljon a gyermekkel. Minden cselekedetet beszélgetésnek kell kísérnie, és legyen inkább monológ egy bizonyos időig, de a gyermek kezdi megérteni anyanyelve szavait.
2. lépés
A második dolog, amit ebben a korban el kell végezni, az úgynevezett "ujjjátékok". A baba ujjainak játék közbeni masszírozása nemcsak szórakoztatja, hanem a beszédközpontok fejlődését is serkenti. Figyelni kell a finommotorika fejlesztésére a beszédkészség kialakulásának teljes időtartama alatt. Miután a csecsemő megtanulta rövid ideig elfoglalni magát, és ez már egyéves korában megtörténhet, a tapintási érzetek diverzifikálása érdekében különféle anyagokból kell játékokat adni neki. Három éves kortól kezdve a finommotorika fejleszthető a gyurmából történő modellezés, egyszerű rejtvények és különféle mozaikok összegyűjtésével.
3. lépés
Egész csecsemőkorában, miközben a gyermek még nem képes bonyolult mesemondákat felfogni, meg kell ismertetni a bölcsődei mondókákkal és a számára érthető mondókákkal. Egy éves korában Agnia Barto rímei ideális olvasmánnyá válnak - olyan dolgokról és helyzetekről beszélnek, amelyek érthetőek a baba számára. Gyerekkönyvek olvasása jó, ha a képeket együtt nézzük meg - természetesen az illusztrációknak világosaknak és világosaknak kell lenniük. A képek megtekintését beszélgetés kíséri: "és ki ez?", "Hogyan beszél a goba?", "Hol van a gob farka?" Ahogy egy gyermek felnő, a könyvek tartalma bonyolultabb lesz, az illusztrációk már nem a legfontosabb szerepet töltik be. 3-4 évesen már megkérheti a gyereket, hogy mesélje újra az elolvasott történetet. Az elbeszélést játékgá alakíthatja - "olvasson" egy könyvet babáknak.
4. lépés
A gyermek beszédét fejleszteni kell a mindennapokban. Tisztítás, ételkészítés, járás közben meg kell nevezni a gyermeket az összes használt tárgyról, bemutatni magyarázatokkal együtt, hogyan kell használni ezt vagy azt a tárgyat. Séta közben a gyermek sok új dolgot lát. Egy madár láttán megkérheted őt, hogy emlékezzen egy könyvre egy madárról (ha elolvastad), megkérheted őt, hogy meséljen a közeledő kutyáról, fantáziálja például, hogy merre tart. Minden eseményt meg kell vitatni, arra ösztönözve a gyermeket, hogy önállóan írjon történeteket.
