Egyszer, 9 hónapos melegség és kényelem után anyja pocakjában, a baba világunkban találja magát, teljesen ellentétben azzal, amit megszokott. A hideg, erős fény és a zaj megrémíti, a test pedig teljesen más módon kezd dolgozni. Hogyan segíthet egy újszülöttnek, hogy alkalmazkodjon a körülötte lévő világhoz az élet első hónapjában?
Folyamatos kapcsolatot tartson fenn a csecsemővel életének első heteiben. Próbáljon meg nem válni, ha ez nem feltétlenül szükséges, vegye fel gyakrabban, használjon hevedert. Az anya testének közelsége és melege az alapja az újszülött jólétének.
Szoptat. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, és az első kudarcok vagy akadályok esetén ne váltson mesterséges táplálásra. Az anyatejet egyetlen por sem pótolja. Fontos az a kontaktus is, amely táplálkozás közben történik, és az, hogy a baba mit kap az anyatejjel.
A csecsemőnél még nem alakult ki a hőszabályozás. Ha hűvös marad, figyelje a szoba hőmérsékletét. Az omlós morzsák eleinte segítenek a méh szokásos falainak pótlásában, a korábbi kényelem érzését kelti.
A sziszegő, susogó és gurgulázó hangok, hasonlóan az édesanyja hasában hallottakhoz, jótékony hatással vannak a baba alkalmazkodására. A születést követő 2-3 hét elteltével, amikor megjelenik a hallási koncentráció, védje meg a babát a túl erős és kemény hangoktól, amelyek megijeszthetnek.
Körülbelül egy hónap múlva a csecsemő befejezi első válságos időszakát. Ez tükröződik egy "revitalizációs komplexum" megjelenésében. Anya láttán a baba mosolyogni kezd, mozgatja a lábát és hangos hangokat ad ki.
Ne felejtsük el, hogy a csecsemővel való kommunikáció a jó hangulat és a helyes fejlődés kulcsa. Adjon neki elegendő időt, és ossza meg vele az életnek nevezett hosszú és veszélyes út első lépéseit.
