Vannak emberek, akik a magányt és az otthoni csendes időt részesítik előnyben a vállalatok és a kommunikáció mellett. Az ilyen egyének szándékosan kerülik a kommunikációt, és nem akarnak kijutni a saját hangulatos kis világukból.
Remete pszichológia
Vannak, akik kerülik a másokkal való társasági életet. Ez a viselkedés még jellemezheti azt az egyént is, aki korábban nagyon társaságkedvelő volt. A remete ember óvatosan megvédi magát a másokkal való érintkezéstől. Csak a családjának tagjai léphetnek be baráti körébe.
Ha egy remete megy dolgozni, megpróbál olyan szakmát választani, amely nem foglal magában csapatmunkát vagy más emberekkel való gyakori kommunikációt. A szolgálatban egy ilyen személy csak szükség esetén kommunikál a kollégákkal, soha nem lép fel beszélgetés kezdeményezőjeként és nem jön le más alkalmazottak előtt.
Egy ilyen ember jól érzi magát otthon. Nem szereti az emberek tömegét, minden lehetséges módon megpróbálja elkerülni a tömeges eseményeket. Szinte lehetetlen remetet rángatni osztálytársak vagy régi barátok találkozójára. Az ilyen pártok nem érdeklik őt.
A remete szórakozásai között megemlíthetjük az olvasást vagy a filmnézést, egyedül sétálhatunk a zsúfolatlan helyeken. Az ilyen egyént elkaphatja valamiféle kreativitás, de nem siet semmilyen érdekes klubhoz.
A remete oka
A remete pszichológiája közel áll az introvertáltakhoz. Ezek az emberek gyakran a saját belső világukra koncentrálnak. Nagyobb érdeklődés övezi őket, mint a környező valóság. A társadalomban széles körben elfogadott értékek egy része idegen az introvertáltaktól. Saját véleményük van arról, hogy mi is igazán fontos az életben.
Remete emberek, akik energiát halmoznak fel bennük. A társasabb emberek energiát kapnak a kommunikáció során. Azoknak a személyeknek, akik szeretnek egyedül lenni, nincs szükségük erre a táplálékra. Épp ellenkezőleg, a remete nem cserél energiát, hanem csak adja.
Emellett a munkájukért rajongó emberek remetévé válnak. Például egy tudós, akinek gondolatait teljesen átveszi a kutatási területe, nem akar időt tölteni valamilyen szórakozáson kívül otthon vagy másokkal való kommunikációval. Szakmája, életműve elsősorban őt érdekli, és a legnagyobb örömet és elégedettséget kelti.
Ha az ember otthon tartózkodási szokása elsajátult, erre több magyarázat is adódik. Talán az egyén önmagával való elégedetlenség miatt változtatta meg életmódját. Például a túlsúly miatt egyesek egyre kevésbé társaságkedvelnek, majd teljesen abbahagyják a valahol járást. És mindez azért, mert szégyellik saját testüket, és nem érzik örömüket, hogy kijutnak a világra. Egy személy fél attól, hogy negatív értékelést kapjon másoktól, és zárkózottá válik. Ugyanakkor magabiztosnak és biztonságban érzi magát otthon.
Az emberek egy másik kategóriája, akiknek a szabadidős preferenciái megváltoztak, szünetet tartanak a korábban bőséges kommunikációban. Előfordul, hogy az ember kiég a munkahelyén, majd ilyen lazább életmódban találja meg üdvösségét. Lehetséges, hogy egy ilyen vakáció után az egyén újult erővel tér vissza az aktív társadalmi szerephez.
